EN

Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai új száma

2018. november 12.

Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai 2018. évi 31. száma (2018. november 12.). A hivatalos lap a korábbi számokkal együtt letölthető pdf formátumban.

Az Alkotmánybíróság fellépett a rokkantsági ellátásra jogosultak védelmében

2018. november 9.

Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként rögzítette, hogy a rokkantsági ellátások felülvizsgálata során állapotjavulás alatt nem egyszerűen a jogszabályok által meghatározott, és a jogalkotó által bármikor megváltoztatható állapot százalékos változását, hanem minden esetben az egyén élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapot kedvező változását kell érteni.

A közügyek vitája kapcsán szélesebbek a szólás- és sajtószabadság személyiségvédelmi határai

2018. november 6.

Az Alkotmánybíróság friss határozatában hangsúlyozta: a nyilvános helyen, akár egy bírósági tárgyaláson készült, nem sértő, az érintett közszereplőt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az közérdeklődésre számot tartó eseményről szóló tudósításhoz kapcsolódik. A szólásszabadság személyiségvédelmi határainak meghatározásakor az Alkotmánybíróság következetesen annak tulajdonít döntő jelentőséget, hogy közügyek vitájában megfogalmazott álláspont képezi-e a vizsgálat tárgyát.

Az Alkotmánybíróság 2018. harmadik negyedéves ügyforgalmi adatai

2018. október 24.

Az Alkotmánybíróság 2018. szeptember 30-i ügyforgalmi és statisztikai adatai

Teltházas konferencia ügyvédek részvételével az Alkotmánybíróságon

2018. október 18.

Először az intézmény történetében, az Alkotmánybíróság elnökének meghívására csaknem százötven ügyvéd vett részt a Magyar Ügyvédi Kamarával együttműködésben szervezett konferencián az Alkotmánybíróság hirdetőtermében. Megnyitó beszédében Sulyok Tamás hangsúlyozta: az esemény hagyományteremtő szándékkal jött létre, és célja az Alkotmánybíróság és a Magyar Ügyvédi Kamara közötti intézményes kapcsolat megteremtése. Az ügyvédség alapjogvédő funkciója – amelyet már egy 1994-es alkotmánybírósági határozat is hangsúlyozott – mára jelentősen kiterjedt. A statisztikák egyértelműen azt mutatják, hogy a sikeres alkotmányjogi panaszok döntő többsége jogi képviselő, ügyvéd közreműködésével beadott indítvány alapján indul, bár ez a hatályos szabályok szerint nem kötelező. Az elnök kiemelte továbbá, hogy az Alkotmánybíróság és az ügyvédség célja közös: minél jobb és precízebb jogászi munka révén segíteni a jogkereső állampolgárokat abban, hogy alkotmányos jogorvoslati lehetőségeikkel élni tudjanak.

Megújult az Alkotmánybírósági Szemle

2018. október 4.

Az Alkotmánybírósági Szemle a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadványa, mely az Alkotmánybíróság és a HVG-ORAC Kiadó szakmai együttműködésében jelenik meg.

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a zajterhelés aránytalan növelését megengedő szabályozást

2018. október 4.

Nemzetközi licenccel rendelkező versenypályák zajvédelmi ügyében döntött az Alkotmánybíróság. A testület az egészséges környezethez való jog megsértése miatt jövőbeli hatállyal megsemmisítette a zajvédelmi rendelet egyes szabályait. Az érintett versenypályák a mindenkor hatályos jogi szabályozás keretei között természetesen ezután is működtethetők, az alkotmánybírósági határozatból nem következik a funkcionalitás elvesztése.

Sulyok Tamás: a nemzetközi alkotmányos párbeszéd elsődleges fontosságú

2018. szeptember 21.

Az Alkotmánybíróság elnökének meghívására mintegy 50 Magyarországra akkreditált nagykövetség képviseltette magát a legmagasabb szinteken az Alkotmánybíróság székházában rendezett fogadáson, Budapesten. Hasonló eseményre elsőként a tavalyi évben, hagyományteremtő szándékkal került sor. Az Alkotmánybíróság célja továbbra is az, hogy az intézmény magyarországi demokráciában betöltött szerepéről, erős alapjogvédelmi jogosítványairól, hatásköréről, illetve politikai konszenzus alapján megválasztott tagjairól első kézből hiteles információk jussanak el a nemzetközi közvéleményhez, és nemzetközi párbeszéd alakulhasson ki az igazságügyi együttműködés területén. Sulyok Tamás kiemelte: Európának napjainkban számos bonyolult és érzékeny kihívással kell szembenéznie, így a kölcsönös tapasztalat-, vélemény- és információcsere elengedhetetlen. Sajnálatos módon ennek aktuális ellenpéldája a Sargentini-jelentés. A jelentés készítői ugyanis úgy fogalmaztak meg a magyar Alkotmánybíróság integritását, autonómiáját és tekintélyét negatívan érintő megállapításokat, hogy minden előzetes konzultációt elmulasztottak az Alkotmánybírósággal.

A felszín alatti vízkészletek védelme a jelen nemzedékeinek stratégiai szintű feladata

2018. augusztus 29.

Az Alkotmánybíróság megállapította: a vízgazdálkodásról szóló törvény idén júliusban elfogadott, még ki nem hirdetett módosítása nincs összhangban az Alaptörvénnyel. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme, valamint a vízhasználat jövő generációk érdekeit is figyelembe vevő szabályozása az Alaptörvényből következően az állam elsődleges kötelezettsége. A törvénymódosítás céljai, vagyis az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek csökkentése, illetve az ellenőrzés hatékonyságának növelése más módon is elérhetők.