EN

Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai új száma

2018. május 22.

Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai 2018. évi 17. száma (2018. május 22.). A hivatalos lap a korábbi számokkal együtt letölthető pdf formátumban.

Alkotmánybíróság: több évtizede tartó folyamat lezárásakor fokozott a jogalkotói felelősség

2018. április 27.

Az Alkotmánybíróság kimondta: alkotmány-ellenes volt az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szóló 2016-os törvény néhány rendelkezése. Az Alkotmánybíróság emellett az Országgyűlés mulasztását állapította meg a termőföldekre vonatkozó kárpótlási szabályok módosítása kapcsán, mivel a törvényalkotó egyes esetekben lehetetlenné tette, hogy a kárpótlásra jogosultak vételi jogukat megfelelően gyakorolhassák.

Pontosította a közszereplői minőség megállapításának szempontrendszerét az Alkotmánybíróság

2018. április 25.

Médiaszereplők nyilvánosság előtt zajló vitájában döntött az Alkotmánybíróság. Határozatában kiemelte: a megváltozott társadalmi viszonyok, különösen a telekommunikáció terjedése révén a közszereplői kör bővülése figyelhető meg, így olyan személyeknek is lehetősége nyílik a közéleti viták aktív alakítójává válni, akik korábban nem tartoztak a közszereplők fogalmi körébe. A véleménynyilvánítási szabadság elsősorban a közhatalom bírálatával kapcsolatos véleménynyilvánításokat védi, azonban a közéleti kérdések köre szélesebb a szűken értelmezett politikai közléseknél. A közszereplői minőség megállapítása mindig egyedi mérlegelés kérdése. Jellemzően nem az a meghatározó szempont, hogy az érintettnek mi a státusza, hanem az, hogy a közügyeket érintő nyilvános vitában önkéntes elhatározása folytán vált-e a közélet alakítójává.

Az Alaptörvény hatályosulása – Varga Zs. András előadása a Magyar Jogász Egylet Vándorgyűlésén

2018. április 24.

2018. április 19-21. között Debrecenben rendezte meg a Magyar Jogász Egylet a Negyvenedik Vándorgyűlését. A nyitóelőadást Varga Zs. András egyetemi tanár, alkotmánybíró tartotta Az Alaptörvény hatályosulása címmel.

Az Alkotmánybíróság 2018. első negyedévre vonatkozó ügyforgalmi adatai

2018. április 19.

A 2018. január 1-je és március 31-e közötti időszakra vonatkozó ügyforgalmi és statisztikai adatok

Országgyűlési választások: az Alkotmánybíróság felhívta a Kúriát végzése végrehajtásának felfüggesztésére

2018. április 5.

Az ügyben egy politikai párt, mint jelölő szervezet fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, arra hivatkozva, hogy a Kúria támadott döntése sérti a véleménynyilvánítási szabadságát, valamint a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jogát. Az Alkotmánybíróság a panaszt befogadta, az érdemi vizsgálat folyamatban van. Mivel azonban a Kúria támadott döntésének végrehajtása az alkotmánybírósági vizsgálat alatt is korlátozza az indítványozó jogszerűen végzett kampánytevékenységét, az Alkotmánybíróság mai végzésében felhívta a Kúriát a Kvk.VI.37.414/2018/2. sorszámú végzése végrehajtásának felfüggesztésére.

Az országgyűlési képviselőjelölt mentelmi joga nem alapjog, felfüggesztésének a szabályozása nem alaptörvény-ellenes

2018. március 21.

Az indítványozót az országgyűlési választásokon független képviselőjelöltként vették nyilvántartásba, amelyre tekintettel mentelmi jog illette meg. A bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt vele szemben folyamatban lévő büntetőeljárás alapján azonban az indítványozó mentelmi jogát a Nemzeti Választási Bizottság felfüggesztette. Az Alkotmánybíróság friss határozatában kimondta: a Nemzeti Választási Bizottság mentelmi jogot felfüggesztő határozata nem minősül olyan határozatnak, amely ellen jogorvoslatot kell biztosítani.

Sulyok Dezső-emlékkonferencia – az Alkotmánybíróság elnöke: bátor elődeink emlékét őrizni alkotmányos kötelességünk (MTI)

2018. február 27.

Bátor és meg nem alkuvó elődeink emlékét méltó módon őrizni szent, hazafias és alkotmányos kötelességünk − mondta Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke a Sulyok Dezső kisgazdapárti politikus emlékére rendezett konferencián, 2018. február 26-án hétfőn, az Országházban.

Az Alkotmánybíróság visszautasította a „vigalmi negyed” nyitvatartásáról szóló népszavazást kifogásoló alkotmányjogi panaszt

2018. február 14.

Egy személy vagy szervezet akkor fordulhat alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz bírói döntéssel szemben, ha saját maga érintett az ügyben, és a döntés az Alaptörvényben biztosított valamely jogát sérti. Az Alkotmánybíróság határozata rámutatott: az indítványozó által sérelmezett, vigalmi negyed nyitvatartását korlátozó szabályozás még nem létezik, így jogsérelem sem következhetett be. A népszavazási kérdésre vonatkozó alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság visszautasította, azonban az indítványozó nincs elzárva attól, hogy amennyiben az önkormányzat a jövőben olyan rendeletet alkot, amelyet az indítványozó alaptörvény-ellenesnek tart, megfelelő jogorvoslati lehetőség kimerítése után közvetlen alkotmányjogi panaszt nyújtson be az Alkotmánybírósághoz.