Az elmúlt időszakban nagy számban fordultak az indítványozók az Alkotmánybírósághoz a védettségi igazolványhoz fűződő jogosultságokkal, a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel, valamint az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban, jellemzően indítványminta alapján, azonos szöveggel benyújtott alkotmányjogi panasz indítványokkal.

A Magyar Jogász Egylet Mesterségem címere című interjúsorozatának második részében Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke beszélgetett egyebek mellett könyvekről, valamint a jog és a kultúra kapcsolatáról.

Az Alkotmánybíróság negyedévente és a naptári év végén közzéteszi az ügyforgalmára vonatkozó részletes szöveges összefoglalót és a részletes adatokat.

Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján megállapította, hogy alaptörvény-ellenesek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvénynek azok a rendelkezései, amelyek vételi jogot biztosítottak volna azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást. Az Alkotmánybíróság a határozatában emellett alkotmányos követelményként előírta, hogy a műemléképületben lévő lakások bérlői számára biztosított vételi jog gyakorlása esetén a műemlékvédelmi hatóság a műemlékvédelmi szempontokat figyelembe véve adjon hozzájárulást az elidegenítéshez.

A főtitkári előkészítő eljárásban továbbra is lehetőség van a hiánypótlás elektronikus úton történő benyújtására.

Az augusztus végén véget ért törvénykezési szünetet követően változatlanul online, azaz videókonferencia formájában tartja teljes üléseit és öttagú tanácsüléseit az Alkotmánybíróság 15 tagú testülete. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke március végén, a COVID-19 járvány első hullámának magyarországi megjelenése után nem sokkal, amint azt a törvényi háttér lehetővé tette, rendelkezett az online ülésezésről, és – ahogyan arról korábbi közleményünkben beszámoltunk – a testület egészen a nyári törvénykezési szünetig ebben a formában tanácskozott, és hozta meg döntéseit.

Az újabb gyakorlatot is ismertető részletes tájékoztatók és indítványminták célja, hogy az indítványozók és jogi képviselőik áttekintést kapjanak az alkotmányjogi panasz rendeltetéséről, szabályairól, és az indítványok formai és tartalmi követelményeiről.