Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai 2019. évi 8. száma (2019. március 25.). A hivatalos lap a korábbi számokkal együtt letölthető pdf formátumban.

Önkényesen megkülönböztette egy önkormányzat a mozgóbolti árusítást végző vállalkozókat azokkal szemben, akik árusítófülkét helyeztek el közterületen. Az Alaptörvény szerinti hátrányos megkülönböztetést az önkormányzat nem igazolhatja azzal, hogy más önkormányzatok is hasonló összegű díjat vezettek be. A közterület-használati díj nem arra való, hogy olyan helyi törekvésekhez használják fel, amelyek nem állnak összefüggésben a közterület-használat gazdasági értékével.

A tisztességes eljárás követelménye egyetlen hatósági eljárásban sem sérülhet, bár a pontos követelményrendszer eltérő lehet az egyes eljárásokban. Az Alkotmánybíróság megállapította: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a jogalkotó nem szabályozta a tanúk zártan kezelt adatainak védelmét akkor, ha azok különböző eljárási törvények hatálya alá kerülnek. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2019. december 31-ig tegyen eleget.

Az Alkotmánybíróság megállapította: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem alakított ki a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókra vonatkozóan az egyéni szempontok mérlegelését lehetővé tevő olyan további kedvezményeket, amelyek a közoktatás során maradéktalanul biztosítják védelmüket. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2019. június 30. napjáig tegyen eleget.

Először az intézmény történetében, az Alkotmánybíróság elnökének meghívására Budapestre érkezett és előadást tartott Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke, és Andreas Voßkuhle, a Német Szövetségi Alkotmánybíróság elnöke. Ausztria, Hollandia, Csehország, Lettország, Luxemburg, Olaszország, Svájc és Szlovénia alkotmánybírósága elnöki, illetve elnökhelyettesi szinten képviseltette magát. Az „Alkotmányos EU-dentitás 2019” címet viselő konferencián a külföldi vendégeken kívül a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, az igazságügyi miniszter, magyar közjogi méltóságok, alkotmányjogászok és közigazgatásban dolgozó szakemberek, valamint a tudomány képviselői is jelen voltak. A nemzetközi szinten is párját ritkító szakmai eseménynek a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont. A konferencia kivételes lehetőséget adott arra, hogy a részt vevők erősítsék a nemzetközi alkotmánybírósági párbeszédet.

Az Alkotmánybíróság tanácsa megsemmisítette a haditechnikai tevékenység engedélyezéséről szóló kormányrendelet azon rendelkezését, amely egyes esetekben lehetővé tette, hogy a hatóság döntésében teljes egészében mellőzze az indokolást. A megsemmisített rendelkezés a folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható.

Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként mondta ki: a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági hatáskör gyakorlója döntéshozatala során a környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szempontokat nem rendelheti más szempontok alá. A testület mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet is megállapított, mivel a hatályos szabályozás nem írja elő, hogy a hatóságnak kifejezett megállapítást kell tennie határozata rendelkező részében egy ügy környezet- és természetvédelemre gyakorolt hatásáról.

Az Alkotmánybíróság határozata szerint megfelelő bírói értelmezés mellett a jogellenes bevándorlás elősegítésének bűncselekménye nem valósul meg, ha a cselekmény célja kizárólag a rászorulók szenvedéseinek csökkentése, a velük való emberséges bánásmód. Ezt megerősítendő, az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az új tényállás nem alkalmazható az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét teljesítő, önzetlen magatartásokra.

Az Alkotmánybíróság friss határozatában kimondta: az uniós jog magyarországi alkalmazhatóságának alapja az Alaptörvény. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény értelmezése során tekintettel van az Európai Uniós tagsággal együtt járó, valamint a Magyarországot nemzetközi szerződés alapján terhelő kötelezettségekre, azonban a testület alaptörvény-értelmezését egyetlen más szerv által adott értelmezés sem ronthatja le. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy a menedékjog megadása nem tekinthető a magyar állam alkotmányos kötelezettségének olyan nem magyar állampolgárral szemben, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve. Ez azonban nem zárja ki, hogy a menedékjogot az Országgyűlés az általa meghatározott anyagi és eljárásjogi szabályok szerint az ilyen személyeknek biztosítsa.