Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria szólásszabadság ügyében hozott határozata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A panasz alapjául szolgáló ügyben egy újságcikkben leírtak kapcsán a bíróság kimondta az indítványozók bűnösségét rágalmazás vétségében. Az indítványozók  az alkotmányjogi panaszukban kifejtették, hogy szerintük a bíróságok nem értékelték, hogy az alapügy sértettje, egy védőnő közfeladatot ellátó személynek minősül, így fokozottabb tűrésre köteles a tevékenységével kapcsolatos kritikákkal szemben. Az Alkotmánybíróság a határozatában ismertette bevett gyakorlatát, amely szerint egy közhatalmat gyakorló személynek a tevékenységével szemben megfogalmazott véleményt főszabály szerint akkor is tűrnie kell, ha túlzó hangvételű, ez a tűrési kötelezettség azonban csak az értékítéletet tartalmazó véleményekkel szemben és a valósnak bizonyuló tényállításokkal szemben áll fenn. Az olyan tényállításokkal szemben, amelyek igazságtartalma nem igazolható, a véleménynyilvánítás szabadsága nem véd (kivéve, ha a valótlan tényt állító személy nem tudott a tény hamisságáról és e körben a kellő körültekintést sem mulasztotta el). Az eljáró bíróságok az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben a megjelent cikknek a sértettre vonatkozó egyes állításait tényállításnak minősítették, és így nem az értékítéletet tartalmazó véleményekre irányadó alkotmányos szempontok szerint bírálták el, hanem azt valóságbizonyítás alá vetették. Az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy az indítványozóknak a cikkben megfogalmazott vitatott állításai egyfelől egy (az indítványozók állítása szerint) megvalósult cselekményre, másfelől pedig egy tényhelyzetre utaltak, tehát az eljáró bíróságok helyesen jutottak arra a következtetésre, hogy az indítványozók állításai tényállítások voltak. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság arra jutott, hogy az eljáró bíróságok a vonatkozó alkotmányossági szempontokat figyelembe vették, így az indítványozók panaszát elutasította.

Az Alkotmánybíróság elutasította a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítvány alapjául szolgáló ügyben  a kormánytisztviselő státuszú indítványozó munkaviszonyát a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény vitatott rendelkezésére hivatkozással azonnali hatállyal megszüntették, tekintve, hogy az indítványozót a rendőrhatóság gyanúsítottként hallgatta ki hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt, amelyről az indítványozó a munkáltatóját tájékoztatta. Az indítványozó panaszában kifejtette, hogy szerinte a bírósághoz fordulás, valamint az ártatlanság vélelméhez fűződő jogát sérti, hogy a kormánytisztviselői jogviszonyának megszüntetése kapcsán a törvényből következő automatizmus miatt a bíróság munkajogilag nem értékelheti a megszüntetésre okot adó munkavállalói magatartást bizonyos bűncselekményeknél, mert a büntetőeljárás megindulásának tényénél fogva a munkajogviszonyt azonnali hatállyal kötelezően megszüntetik. Az Alkotmánybíróság korábban állást foglalt már arról, hogy a munkaviszonyhoz szükséges alapvető bizalom fenntartása nem várható el a munkáltatótól, ha az a bűncselekmény, ami miatt a munkavállalóval szemben büntetőeljárás indult, a munkaviszonyával, munkavégzésével áll összefüggésben; a nyilvánvalóan bekövetkezett munkáltatói bizalomvesztés megalapozza a jogviszony azonnali hatályú megszüntetését. Miután az ilyen bűncselekmény nyilvánvalóan alkalmas a betöltött munkakör, és ezáltal a munkáltató tekintélyének a rombolására, az e bűncselekmény miatt indított büntetőeljárás szükség szerint kiváltja a munkaviszony fenntartásához szükséges alapvető bizalom megszűnését. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a büntetőeljárás megindítása nyomán a munkaviszony megszüntetésére kötelező szabályozás nem a büntetőjogi felelősséghez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezményt állapít meg, nem helytálló tehát az az indítványozói feltételezés, hogy a törvény a büntetőjogi felelősséghez kapcsol automatikusan hátrányos jogkövetkezményt. A téves feltevésre hivatkozva tehát alapjogsérelem nem volt megállapítható, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz elutasította.