AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria Kvk.III.39.109/2026/3. számú végzését. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben egy magánszemély kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), mely szerint az indítványozó – aki Hódmezővásárhely polgármestere – a Facebook-oldalán a Fidesz–Magyar Polgári Szövetségre vonatkozóan sértő állításokat tartalmazó videót tett közzé. Az NVB határozatával a kifogásnak részben helyt adott és megállapította, hogy az indítványozó a szóban forgó videóval megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Az NVB határozatával szemben az indítványozó felülvizsgálati kérelemmel élt. A Kúria az NVB határozatának a bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott részét helybenhagyta. A döntés elvi tartalma szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét sérti, ha a polgármester a választópolgárok számára közvetített kommunikációja során e tisztségét és magánszemélyi mivoltát világosan nem választja el, és közhatalmi funkcióját felhasználva olyan tartalmat tesz közzé, amely egy jelölt (jelölő szervezet) támogatására, illetve jelölttel (jelölő szervezettel) szembeni szavazásra irányuló politikai kampánytevékenységnek minősül. A Kúria döntése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszát az indítványozó elsődlegesen a szabad véleménynyilvánításhoz való jogra alapította. Álláspontja szerint a Kúria érvelése a polgármestert a közhatalom-gyakorlói minőségére hivatkozva lényegében kizárja a véleménynyilvánítás szabadságának alanyi köréből a politikai beszéd tekintetében. Arra hivatkozott, hogy a szóban forgó videóban elhangzó kijelentések kivétel nélkül a közügyek vitatásának körébe esnek, és értékítéletet tartalmaznak. Az indítványozó hangsúlyozta, hogy a kifogásolt videó nem a polgármesteri, illetve az önkormányzat hivatalos közléseire létrehozott oldalon, hanem a pártpolitikusi/közéleti kommunikációjához használt külön Facebook-oldalon jelent meg. Álláspontja szerint azt, hogy a polgármester az önkormányzat nevében járt-e el, a 3154/2018. (V. 11.) AB határozat értelmében sem lehet pusztán az alapján megítélni, hogy feltüntette-e a polgármesteri tisztségét vagy sem. A tisztség jelzése (és a Polgármesteri Hivatal címének a feltüntetése) nem tesz minden nyilvános közlést hivatali természetűvé. Az alapjogi érvek és körülmények megfelelő súly nélküli félretétele a véleménynyilvánítás szabadságához és tisztességes bírósági eljáráshoz való jogának, valamint az Alaptörvény XXIII. cikke szerinti választási részvételhez kapcsolódó politikai jogainak sérelméhez vezettek. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy amennyiben a kommunikációs csatorna sajátosságaira is figyelemmel a közlő nem polgármesteri minőségében jár el, a polgármestert is megilleti az alapjogok védelme, így többek között a véleménynyilvánítás szabadsága is, amelyet kampányidőszakban, politikai kérdések vonatkozásában is gyakorolhat. Ez mindaddig így van, amíg pártpolitikai és polgármesteri szereplése jól láthatóan elválik egymástól, és tartózkodik annak látszatától, hogy aktuális megnyilvánulása polgármesteri tisztségéhez kötődik. A vizsgált ügyben megállapítható, hogy a bíróság ítéletével a véleménynyilvánítás szabadságához való jognak nem a feltétlenül szükséges korlátozását tette lehetővé. A feltétlenül szükségesnél tágabb alapjog-korlátozásra lehetőséget adó bírói döntés alaptörvény-ellenes. Az Alkotmánybíróság ezért a támadott kúriai végzést az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésének sérelme miatt megsemmisítette. Az ügy előadó alkotmánybírója Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró volt. A határozathoz Szabó Marcel alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött.