AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria Kvk.V.39.075/2026/3. számú végzését. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a Tisztelet és Szabadság Párt választási kifogást terjesztett elő az indítványozók (a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., a továbbiakban: indítványozó1 és indítványozó2) ellen. A Nemzeti Választási Bizottság határozatával a kifogásnak részben helyt adott. Megállapította, hogy az indítványozó2 megsértette a Ve.-ben szereplő esélyegyenlőség alapelvét azzal, hogy az M1 megnevezésű tájékoztató hírcsatornáján a Híradó című adásban nagyrészt a FIDESZ–KDNP-hez köthető politikusokat és szakértőket szólaltatott meg. Az NVB a kifogásnak részlegesen helyt adott. Az indítványozók felülvizsgálati kérelmükben kérték az NVB határozatnak a kifogásnak részben helyt adó részében történő megváltoztatását és a kifogás teljes egészében történő elutasítását. A Kúria támadott végzésével az NVB határozatát helybenhagyta. Az indítványozók alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérték a Kúria végzésének megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság a 1147/2026. (III. 24.) AB határozatban (Abh.) a Kúria Kvk.I.39.043/2026/6. számú végzését megsemmisítette részben a kellő indokolás hiánya, részben a választási esélyegyenlőség alkotmányos tartalmának és mércéjének elégtelensége, s így a tudósítások körében a szerkesztői szabadság tényekkel nem alátámasztott korlátozása miatt. A Kúria a megismételt eljárásban az NVB határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében helybenhagyta. Az indítványozók alkotmányjogi panaszukban a sajtószabadsághoz való jog és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét állítják, továbbá álláspontjuk szerint a támadott döntés figyelmen kívül hagyta az Abh.-ban foglalt útmutatásokat. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Kúria a megismételt eljárásban eloldotta magát a választási esélyegyenlőség alkotmányos értelmezésétől, ehelyett a kifogás véleménybe hajló általános tényállításait a döntése alapjául szolgáló ténymegállapításba fordította át. Az esélyegyenlőség választási alapelvét tartalmilag továbbra is a médiaszabályozásból ismert kiegyensúlyozottsági követelménnyel azonosította. A Kúria a saját logikáját követve elmulasztotta vagy tévútra vitte azon egyéb tények vizsgálatát és jogi értékelését is, amelyek az NVB határozatának felülbírálata szempontjából jelentőséggel bírnak (pl.: a Facebook szerkesztésének eltérő módja). Ebből következően a Kúria végzése nem áll összhangban az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésével, ezért az Alkotmánybíróság megállapította a Kúria végzésének alaptörvény-ellenességét, és megsemmisítette azt, részben az indokolási kötelezettség teljesítésének hiánya, részben a választási esélyegyenlőség alkotmányos tartalmának és mércéjének elégtelensége, részben a tudósítások körében a szerkesztői szabadság tényekkel nem alátámasztott korlátozása miatt. Az ügy előadó alkotmánybírója Handó Tünde alkotmánybíró volt. A határozathoz Schanda Balázs alkotmánybíró különvéleményt fűzött.