AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenessé nyilvánította és megsemmisítette a Kúria Kvk.V.39.043/2026/6. számú végzését. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a Tisztelet és Szabadság Párt választási kifogást terjesztett elő az indítványozók (a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., a továbbiakban: indítványozó1 és indítványozó2) ellen. A Nemzeti Választási Bizottság határozatával a kifogásnak részben helyt adott. Megállapította, hogy az indítványozó2 megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között alapelvet azzal, hogy az M1 megnevezésű tájékoztató hírcsatornáján a Híradó című adásban nagyrészt a FIDESZ–KDNP-hez köthető politikusokat és szakértőket szólaltatott meg. Az NVB a kifogásnak az internetes sajtótermék kiegyensúlyozatlanságát állító része tekintetében is részlegesen helyt adott; az NVB megállapította, hogy sérült az esélyegyenlőség alapelve azzal, hogy az indítványozó2 a hirado.hu médiatartalom-szolgáltatásban, valamint a hirado.hu Facebook-oldal 2026. március 5. napján megjelenő tartalmaiban nagyrészt a FIDESZ–KDNP-hez köthető politikusoktól származó tartalmakat vett át. Az indítványozók felülvizsgálati kérelmükben kérték az NVB határozatnak a kifogásnak részben helyt adó részében történő megváltoztatását és a kifogás teljes egészében történő elutasítását. A Kúria támadott végzésével az NVB határozatát helybenhagyta. A Kúria végzésének elvi tartalma szerint a Ve.-ben rögzített esélyegyenlőség biztosítását célzó választási alapelv a választási kampányidőszakban a médiaszolgáltatókkal szemben azt a követelményt támasztja, hogy ne csak egyoldalúan, vagy túlnyomórészt csak az egyik jelölő szervezet vagy jelölt kampányüzenetét közvetítse. Az indítványozók az Alaptörvényben szereplő véleménynyilvánítás szabadságához való jog, a sajtószabadsághoz való jog és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét állítják. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Kúria végzésének az indokolása nem tartalmaz megfelelő érvelést arról, hogy a Kúria által megállapított tényállás mellett és alapján miért merül fel a Ve. esélyegyenlőségről szóló alapelvének sérelme, miközben nincs adat arra, hogy a kifogás benyújtója konkrét kampányesemények vagy nyilatkozatok megjelölésével igazolta volna, hogy jelölő szervezetként ugyanolyan intenzitással a közvélemény figyelme elé került konkrét tevékenységével, mint ahogyan az általa megjelölt jelölő szervezet. A közszolgálati médiát nem terheli olyan kötelezettség, hogy a kampányban résztvevő minden egyes jelölő szervezetről vagy jelöltekről mindenben azonos módon, helyen, időben és terjedelemben tájékoztasson. Összefoglalóan az lényeges, hogy a választási kampány idején sem kerül át a médiahatóság jogköre a választási bizottságokhoz. A hozzá érkező kifogásokat nem az Mttv. szabályai, hanem a Ve. szabályai alapján kell megítélnie. Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenessé nyilvánította és megsemmisítette a Kúria támadott végzését.  Az ügy előadó alkotmánybírója Handó Tünde alkotmánybíró volt, a határozathoz Schanda Balázs alkotmánybíró különvéleményt fűzött.