EN

 

Napirend:

– a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 97. § (2) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 13/A. § (1) és (2) bekezdése, a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/1203/2012.)

– Sávoly Község Önkormányzatának a telekadóról szóló 15/2010. (XII. 21.) számú rendelete 4. § c) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/2318/2012.)

– a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. CLXII. törvény 90. § ha) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszok vizsgálata (IV/2096/2012.)

– az adózás rendjéről szóló 2003. évi CXII. törvény 100. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/13/2012) (régi ügyszám: 671/D/2011.)

– az Alaptörvény E) cikk (2) és (4) bekezdése értelmezésére irányuló indítvány vizsgálata (X/2349/2012.)

– az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata (III/1458/2012.)

– az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény egyes részeit érintő alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata (III/66/2012.)

– a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269/B. § (1) bekezdése „ötágú vöröscsillag” fordulata alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/2478/2012.)

– az 1/1999. BJE jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/2571/2012.)

– a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 3. § (1) bekezdése 2. mondata alaptörvény-ellenességének megállapítása, illetve a Fővárosi Bíróság 2.Pf.640.890/2010/2. sz. végzése és a Fővárosi Bíróság 52.Pf.640.891/2010/2. sz. ítélete ellen irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/247/2012.)

– a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 260. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló valamint a Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkf.44.640/2008/9. végzésének és a Fővárosi Bíróság 17.Fpkh.01-06-000034/19. végzésének megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/887/2012.)

– a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló és azt megvalósító kormányzati tevékenység alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/2532/2012.)

– az Országos Választási Bizottság 8/2012. (I. 16.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata (VI/2241/2012.)

– az Országos Választási Bizottság 1/2012. (I.16.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata (VI/2240/2012.)

– Az Országos Választási Bizottság 185/2011. (XI.15.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata (VI/1567/2012.)

– Az Országos Választási Bizottság 194/2011. (XII. 5.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata (VI/1569/2012.)

 

Összefoglaló:

Az Alkotmánybíróság az május 8-i teljes ülésén megtárgyalta a napirendjén szereplő előterjesztéseket. A testület az alábbi döntéseket hozta:

– A közigazgatási és igazságügyi miniszternek a Kormány nevében az Alaptörvény E) cikk (2) és (4) bekezdése értelmezésére irányuló indítványa tárgyában készült határozat (X/2349/2012.)

Az Alkotmánybíróság 2012. május 8-án meghozott határozatában a Kormány indítványára értelmezte az Alaptörvény E) cikkét, és meghatározta azokat az ismérveket, amelyek alapján valamely nemzetközi szerződés megkötéséhez az országgyűlés kétharmados többségének támogatása szükséges. Mivel az értelmezett rendelkezések tartalmilag megegyeznek a 2011. december 31-ig hatályos Alkotmány megfelelő előírásaival, az Alkotmánybíróság az Alaptörvény értelmezésekor irányadónak tekintette a korábbi gyakorlatában kibontott elveket.

– Az adózás rendjéről szóló 2003. évi CXII. törvény 100. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata tárgyában készült végzés (IV/13/2012) (régi ügyszám: 671/D/2011.)

Az Alkotmánybíróság megszüntette a Fővárosi Bíróság 11.K.31.134/2010/16. számú jogerős ítéletével összefüggésben benyújtott, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 100. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint a konkrét ügyben történő alkalmazási tilalom kimondására irányuló eljárást. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogszabály alkotmányellenességének kimondására irányuló alkotmányjogi panasz tárgytalanná vált, mert a panasz alapjául szolgáló bírói határozatot a Kúria hatályon kívül helyezte és egyúttal az alsóbb fokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

– A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 97. § (2) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 13/A. § (1) és (2) bekezdése, a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata tárgyában készült végzés (IV/1203/2012.)

Az Alkotmánybíróság visszautasította a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Pk. 60.039/2008/7. sorszámú, illetőleg a Szegedi Ítélőtábla Pfk. II. 50.357/2008/1. sorszámú végzésével összefüggésben benyújtott, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 97. § (2) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 12/A. § (1) és (2) bekezdése, a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet alkotmányellenességének és megsemmisítésének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Alkotmánybíróság 2012. január 16-án felhívta az indítványozót indítványa kiegészítésére, amely a kötelező jogi képviselet igazolására, valamint az alkotmányjogi panasz Alaptörvénynek való megfeleltetésére irányult. Az indítványozó a megadott határidőig kiegészítési kötelezettségének nem tett eleget.

– Sávoly Község Önkormányzatának a telekadóról szóló 15/2010. (XII. 21.) számú rendelete 4. § c) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata tárgyában készült végzés (IV/2318/2012.)

Az Alkotmánybíróság visszautasította Sávoly Község Önkormányzatának a telekadóról szóló 15/2010. (XII. 21.) sz. rendelete 4. § c) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A végzés indokolása szerint az önkormányzati rendelet rendelkezése nem tekinthető „közvetlenül alkalmazandó, hatályosuló” normának, mert az csak az önkormányzati adóhatóság döntése révén hatályosul, ezért az indítvány az Alkotmánybíróságról szóló törvény 26. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek nem felel meg.

– Az Országos Választási Bizottság 8/2012. (I. 16.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (VI/2241/2012.)

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság 8/2012. (I. 16.) OVB határozatát, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította. Két választópolgár 2011. május 24-én országos népszavazásra irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az OVB-hez, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatár előtt jogszerűen folyósított nyugdíj összege ne csökkenjen?” Az Országos Választási Bizottság 80/2011. (VI. 24.) OVB határozatával megtagadta a hitelesítést, mert alkotmánymódosításra irányuló kérdésben nincs helye népszavazásnak. A határozat ellen kifogást nyújtottak be. Az OVB ezt követően az Alkotmánybíróság 110/2011. (XII. 2.) AB határozatára tekintettel a 8/2012. (I. 16.) OVB határozatával hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az OVB e határozata ellen két magánszemély is kifogással élt. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem jelöli ki pontosan azon nyugdíjak körét, amelyek csökkentésétől egy eredményes népszavazás és az „igen” válaszok többsége esetén az Országgyűlésnek tartózkodnia kellene. Az Alkotmánybíróság szerint ezért a népszavazásra bocsátott kérdés az új jogi szabályozási környezetben nem felel meg a választópolgári egyértelműség követelményének.

– Az Országos Választási Bizottság 1/2012. (I. 16.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (VI/2240/2012.)

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság 1/2012. (I. 16.) OVB határozatát, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította. Két választópolgár 2011. május 24-én országos népszavazásra irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az OVB-hez, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő személy számára járó nyugdíj összege ne csökkenjen?” Az Országos Választási Bizottság 81/2011. (VI. 24.) OVB határozatával megtagadta a hitelesítést, mert alkotmánymódosításra irányuló kérdésben nincs helye népszavazásnak. A határozat ellen kifogást nyújtottak be. Az OVB ezt követően az Alkotmánybíróság 128/2011. (XII. 2.) AB határozatára tekintettel az 1/2012. (I. 16.) OVB határozatával hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az OVB e határozata ellen két magánszemély is kifogással élt. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem jelöli ki pontosan azon nyugdíjak körét, amelyek csökkentésétől egy eredményes népszavazás és az „igen” válaszok többsége esetén az Országgyűlésnek tartózkodnia kellene. Az Alkotmánybíróság szerint ezért a népszavazásra bocsátott kérdés az új jogi szabályozási környezetben nem felel meg a választópolgári egyértelműség követelményének.