EN

 

Napirend:

 – A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 70/B. §-a alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz befogadása tárgyában készült végzéstervezet (IV/1206/2012.)

– A közigazgatási és igazságügyi miniszternek a Kormány nevében az Alaptörvény IX) cikk (2) és (3) bekezdése értelmezésére irányuló indítványa tárgyában készült határozattervezet (X/2499/2012.)

– Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés tárgyában készült határozattervezet (III/1458/2012.)

– A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 171. § (5) f) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült határozattervezet (IV/2272/2012.)

– A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX törvény 234. § (3)-(4) bekezdései és a 236. § (4) bekezdése, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44/A. § (1)-(2) bekezdése és a 46. § (5) bekezdése, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 103. § (2)-(3) és (16) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szóló feljegyzés (IV/2321/2012.)

– A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 48. § (2) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339/B. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szóló feljegyzés (IV/791/2012.)

– A választottbíráskodásról szóló 1994. LXXI. törvény 58. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról készült feljegyzés és végzéstervezet (IV/8/2012.)

– A Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.21.958/2010/6. számú ítéletével szemben benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 23. § (2) bekezdésének, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 2. § (1) bekezdése és 7. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról készült feljegyzés és végzéstervezet (IV/99/2012.)

– Az Országos Választási Bizottság 11/2012. (I. 16.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (VI/2248/2012.)

– Az Országos Választási Bizottság 12/2012. (I. 16.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (VI/2164/2012.)

– Az Országos Választási Bizottság 172/2011. (IX. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (VI/1414/2012.)

 

Összefoglaló:

 Az Alkotmánybíróság az április 17-i teljes ülésén megtárgyalta a napirendjén szereplő előterjesztéseket. A testület az alábbi döntéseket hozta:

– A közigazgatási és igazságügyi miniszternek a Kormány nevében az Alaptörvény IX) cikk (2) és (3) bekezdése értelmezésére irányuló indítványa tárgyában készült határozat (X/2499/2012.)

– Az Országos Választási Bizottság 11/2012. (I. 16.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (VI/2248/2012.)

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság 11/2012. (I. 16.) OVB határozatát, és a bizottságot új eljárásra utasította. Az Országos Választási Bizottság 482/2009. (XII. 11.) OVB határozatában megtagadta a hitelesítését annak az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának, amelyen a következő kérdés szerepelt: „[e]gyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a polgármester nem lehet országgyűlési képviselő?”. A határozat ellen kifogást nyújtottak be, aminek az Alkotmánybíróság helyt adott és 162/2011. (XII. 15.) AB határozatával megsemmisítette az OVB határozatát, majd új eljárásra utasította az OVB-t. A 11/2012. (I. 16.) OVB határozat – az alkotmánybírósági határozatban foglalt indokolás alapján és arra való hivatkozással – hitelesítette az eredetileg benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az újabb kifogás alapján az Alkotmánybíróság megállapította: a jogalkotó számára nem lenne egyértelmű egy érvényes és sikeres népszavazás esetén, hogy milyen tartalommal kell jogszabályt alkotnia, hiszen már jelenleg is létezik az a jogszabály, amely a népszavazást kezdeményezők szándékának megfelelően rendezi a polgármesteri tisztség országgyűlési képviselői tisztséggel való összeférhetetlenségét a 2014-es általános önkormányzati választások napjától.

– Az Országos Választási Bizottság 12/2012. (I. 16.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (VI/2164/2012.)

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 12/2012. (I. 16.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Kezdeményezzük: az Országgyűlés tárgyalja meg azt a kérdést, hogy az államháztartás központi alrendszerének, az államháztartás önkormányzati alrendszerének és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságának a költségvetési év utolsó napjára tervezett értékét oly módon kell meghatározni, hogy annak alapján az államadósság megelőző évhez (a továbbiakban: viszonyítási év) viszonyított növekedési üteme ne haladja meg a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, a költségvetési évre várható infláció és bruttó hazai termék reál növekedési üteme felének a különbségét?”

– Az Országos Választási Bizottság 172/2011. (IX.26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (VI/1414/2012.)

Az Alkotmánybíróság – a jelen határozatban foglalt indokolás alapján – helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 172/2011. (IX. 26.) OVB határozatát amelyben megtagadta az országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal: az Országgyűlés tárgyalja meg, hogy a kellő felkészülés érdekében az Alaptörvény hatálybalépésének napja (2012. január 1.) módosuljon az Alaptörvényben nevesített, időben legutoljára kihirdetett sarkalatos törvény kihirdetése napját követő hatodik hónap első napjára?” Tekintettel arra, hogy a népi kezdeményezésre feltenni kívánt kérdés objektív okok (időmúlás és az Alaptörvény hatályba lépése) miatt megvitathatatlanná vált, az Alkotmánybíróság nem vizsgálta, hogy a kérdés eredetileg megfelelt-e az egyértelműség követelményének és az OVB eljárása során minden eljárási szabályt maradéktalanul betartott-e.

– A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 70/B. §-a alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz befogadása tárgyában készült végzés (IV/1206/2012.)

Az Alkotmánybíróság visszautasította a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 70/B. §-a alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság megállapította: bár a panaszos formailag a döntéseknek közvetlen érintettje, azonban azok alkotmányossági szempontú felülbírálatától, az ő helyzetének változása nem várható, az ügy érdemi megoldására pedig az alkotmánybírósági döntésnek kihatása nem lenne.