EN

 

– a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 6. § (1)-(2) bekezdése és 10. § (1) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet;

– az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 20. § (7) bekezdés a) pontja és az 53/C. § (8)-(9) bekezdése, valamint az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet;

– a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációjáról szóló 352/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése, 7. §-a, valamint 2. melléklete alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet.

– mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet. (Az Országgyűlés nem tett eleget az Alkotmány 19. § (3) bekezdés d) pontjában szereplő azon előírásnak, amely szerint az Országgyűlés megállapítja az államháztartás mérlegét.);

– a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 110. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet;

– a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 164. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet;

– az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvény 3. § (1) és (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet;

– az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet;

– az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet;

– a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 3. számú mellékletének 11. ea) és eb) pontjába foglalt rendelkezés alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet;

 

Összefoglaló

Az Alkotmánybíróság a szeptember 26-27-i teljes ülésén megtárgyalta a napirendjén szereplő előterjesztéseket. A testület az alábbi döntéseket hozta:

– a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 6. § (1)-(2) bekezdése és 10. § (1) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (1194/B/2010.);

Az Alkotmánybíróság elutasította a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 6. § (1)-(2) bekezdése és 10. § (1) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az alkotmánybírák szerint a vizsgálni kért szabályok nem sértik a jogorvoslathoz és a bírósághoz fordulás jogát a vizsgálni kért szabályok, mert a jogalkotó egyéb körülményeket is meghatározott, illetve megfelelő keretek között mérlegelési lehetőséget biztosított az eljáró bíróságnak a költségmentesség megítélésére akkor is, ha a fél jövedelme meghaladja a nyugdíjminimumot.

– mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozat (908/E/2009.);

Az Alkotmánybíróság elutasította az Alkotmány 19. § (3) bekezdés d) pontjával összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt. Az indítványozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kéri amiatt, hogy a törvényhozó nem tett eleget az Alkotmány hivatkozott rendelkezésének, amely szerint az Országgyűlés megállapítja az államháztartás mérlegét. Az alkotmánybírák szerint az indítványozói érvelés lényegében a mérleg tartalmára, a költségvetés keretében megtett bizonyos intézkedések és pénzügyi műveletek elszámolására, illetve mérlegbeli feltüntetésének módjára, a számviteli alapelvek érvényesülésének módjára vonatkozó fenntartásokat fogalmaz meg, mindezek azonban nem alkotmányossági kérdések.

– a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 110. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (1688/B/2010.);

Az Alkotmánybíróság elutasította a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 110. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására, és 2010. január 1. napjára visszamenőleges hatályú megsemmisítésére irányuló indítványt. Az alkotmánybírák megállapították, hogy az indítványozó által előadott indokok alapján az Alkotmány hivatkozott rendelkezései és a törvény támadott szabálya között alkotmányossági szempontból értékelhető, közvetlen érdemi összefüggés nem áll fenn.

– az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 20. § (7) bekezdés a) pontja és az 53/C. § (8)-(9) bekezdése, valamint az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (916/B/2008.);

Az Alkotmánybíróság elutasította az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 20. § (7) bekezdés e) pontja és az 53/C. § (8)-(9) bekezdései, valamint az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat. Az indítványozók által megjelölt alkotmányossági probléma kiindulópontja az, hogy a területrendezési törvény nem határozza meg, hogy melyek az egyes honvédelmi és a kiemelt fontosságú honvédelmi területek minősítésének az ismérvei, amely álláspontjuk szerint a jogbiztonság követelményének sérelmét okozza. Az alkotmánybírák szerint viszont az a körülmény, hogy ilyen szakkérdésben a miniszter álláspontját a döntéshozók figyelembe veszik, nem eredményezi a jogbiztonság követelményének sérelmét. A honvédség köteles ugyanis ellátni az alkotmányos és a honvédelmi törvényből fakadó feladatait, a béke fenntartását és a biztonság garantálását, valamint egy esetleges katonai támadás esetén az ország területi egységének és lakosságának a védelmét.

– a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációjáról szóló 352/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése, 7. §-a, valamint 2. melléklete alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (433/B/2011.);

Az Alkotmánybíróság megszüntette a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációjáról szóló 352/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése, 7. §-a, valamint 2. melléklete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást. Miután a jogalkotó a kormányrendelet 2011. április 15-i módosításával  megszüntette az indítványozó szerint alkotmányellenes ellentétet, az indítvány okafogyottá vált.

– a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 3. számú mellékletének 11. ea) és eb) pontjába foglalt rendelkezés alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (225/B/2007.);

Az Alkotmánybíróság visszautasította a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 3. számú mellékletének 11. ea) és eb) pontjába foglalt rendelkezés alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítványt, mert – tekintettel az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdésére – nincs hatásköre a támadott jogszabály felülvizsgálatára.

– az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (868/B/2006.);

Az Alkotmánybíróság visszautasította az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítványokat, mert – tekintettel az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdésére – nincs hatásköre a támadott jogszabály felülvizsgálatára.