Az Alkotmánybíróság 2011. szeptember 19-20-i teljes ülése

– a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvénnyel összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet;

– a Somogy Megyei Bíróság 2. Bkf.41/2008/2. számú végzése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet;

– a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációjáról szóló 352/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése, 7. §-a, valamint 2. melléklete alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet;

– a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 274. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet;

– a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdés második mondatában szereplő „nyolc napon belül”, valamint a „további nyolc napon belül” fordulat alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet;

– a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 6. § (1)-(2) bekezdése és 10. § (1) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet;

– az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 20. § (7) bekezdés a) pontja és az 53/C. § (8)-(9) bekezdése, valamint az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet;

– az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet;

– a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 110. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet;

– mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet. (Az Országgyűlés nem tett eleget az Alkotmány 19. § (3) bekezdés d) pontjában szereplő azon előírásnak, amely szerint az Országgyűlés megállapítja az államháztartás mérlegét.)

– a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 3. számú mellékletének 11. ea) és eb) pontjába foglalt rendelkezés alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet;

– a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXV. törvény 30. § (6) bekezdése és 120. § (19) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet;

– a magánnyugdíjról és a magánnyudíjpénztárról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (2)-(4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet.

Összefoglaló

Az Alkotmánybíróság a szeptember 19-20-i teljes ülésén megtárgyalta a napirendjén szereplő előterjesztéseket. A testület az alábbi döntéseket hozta:

Az Alkotmánybíróság elutasította a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdés második mondatában szereplő „nyolc napon belül”, valamint a „további nyolc napon belül” fordulat alkotmányellenességnek megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az alkotmánybírák megállapították, hogy a támadott rendelkezés tartalma világos, a joggyakorlatban egységesen érvényesül, továbbá a jogalkotó kellő egyensúlyt teremtett azzal a szabályozással, ami azonos határidőt biztosít a bérlő számára a fizetésre, majd ezt követően a bérbeadónak a felmondásra.

– a Somogy Megyei Bíróság 2. Bkf.41/2008/2. számú végzése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (458/D/2008.);

Az Alkotmánybíróság elutasította a Somogy Megyei Bíróság 2. Bkf.41/2008/2. számú végzése ellen benyújtott, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 74. § (1) bekezdés c) pontja szövegében a „kirendelt” szó alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Alkotmánybíróság megállapította: nem jelent alkotmányellenes megkülönböztetést, hogy a kirendelt védő költségeit az állam előlegezi az eljárás folyamán, a meghatalmazás költségeit azonban a terhelt köteles viselni. Az alkotmánybírák szerint az alkotmányjogi panaszban támadott rendelkezés szövegében a „kirendelt” szó nincs alkotmányossági szempontból értékelhető összefüggésben az Alkotmánynak a hátrányos megkülönböztetést tiltó, illetve az esélyegyenlőség elősegítését előíró 70/A. §-ával.

– a magánnyugdíjról és a magánnyudíjpénztárról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (2)-(4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (490/B/2004.);

Az Alkotmánybíróság megszüntette a magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (2)-(4) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást. Az indítványozók azokat a rendelkezéseket kifogásolták, amelyek csak 2002. december 31-ig tették lehetővé a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépést. Miután az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 317. pontja 2007. július 1-től hatályon kívül helyezte a törvény 123. § (1)-(5) bekezdéseit, az indítvány okafogyottá vált.

Az Alkotmánybíróság visszautasította a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 30. § (6) bekezdése és 120. § (19) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítványt, mert – tekintettel az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdésére – nincs hatásköre a támadott jogszabály felülvizsgálatára.