Az Alkotmánybíróság 2011. október 24-25-i teljes ülése

Az Alkotmánybíróság 2011. október 24-25-i teljes ülése

– a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvénnyel összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet

– a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXII. törvény 29. § (1) bekezdése, valamint 32. § (3)-(4) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet

– a távhő-kapcsolt villamos energia ügyben készült Problematika

– a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráról szóló 1996. évi LVIII. törvény 1. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet

– a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XIX. törvény 6. § (1) és (3) bekezdése, valamint 27. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet

– az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 29. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet

– a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2010. december 31. napjáig hatályos 46. §-a „közlekedési” szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet

– a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 307. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet

– a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezései Tervének elfogadásáról, és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényben előírt tulajdoni korlátozásokkal összefüggő kártalanítási igények érvényesítésének speciális szabályaival összefüggő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet

– az Országos Választási Bizottság 44/2011. (V. 6.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet

– az Országos Választási Bizottság 138/2011. (VIII. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet

– a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselői-testületének a helyi adók bevezetéséről szóló 20/1995. (VI. 29.) számú rendelete 7. §-ának hivatkozott szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet

– az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvény 3. § (1) és (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet

– a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 41-45. §-aiban, valamint a 49. §-ában foglalt rendelkezések alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet

– a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló végrehajtásáról szóló 2005. évi CXVIII. törvény 38. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet

– a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló végrehajtásáról szóló 2005. évi CXVIII. törvény 38. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet

– az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (1) bekezdés g)-i) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet

– a Fővárosi Ítélőtábla 2. Pf.21.032/2009/5. sz. ítéletével, valamint a Fővárosi Bíróság 33.P.22.195/2008/13. sz. ítélete alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet

– a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 24/2009. (V. 11.) Kgy. rendelet alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet

– az Országos Választási Bizottság 445/2011. (V. 6.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet

– az Országos Választási Bizottság 254/2010. (III. 31.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet

– az Országos Választási Bizottság 121/2011. (VI. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet

– az Országos Választási Bizottság 122/2011. (VI. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet

– az Országos Választási Bizottság 336/2010. (IV. 23.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet

– az Országos Választási Bizottság 148/2010. (III. 4.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet

– az Országos Választási Bizottság 124/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet

– az Országos Választási Bizottság 471/2010. (VIII. 4.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet

– az Országos Választási Bizottság 131/2011. (VII.26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet

– az Országos Választási Bizottság 132/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet

– az Országos Választási Bizottság 27/2011. (III. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet

– az Országos Választási Bizottság 26/2011. (III. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet

Összefoglaló az Alkotmánybíróság 2011. október 24-25-i teljes üléséről

Az Alkotmánybíróság október 24-25-i teljes ülésén megtárgyalta a napirendjén szereplő előterjesztéseket. A testület az alábbi döntéseket hozta:

– a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXII. törvény 29. § (1) bekezdése, valamint 32. § (3)-(4) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (1413/B/2008. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXII. törvény 29. § (1) bekezdése, valamint 32. § (3)-(4) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság indokolása szerint a jogszabály hatálybalépésére, illetve alkalmazására megszabott felkészülési idő nem veszélyeztette a jogbiztonságot olyan súlyos és kirívó mértékben, amely az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe ütköző alkotmányellenesség megállapítását megalapozná és a hatályba léptető rendelkezés megsemmisítését indokolná.

– az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 29. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (438/B/2003. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 29. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott rendelkezéssel az állam durván beavatkozik a mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági termékeket felvásárlók szerződéses viszonyaiba, ami sérti a gazdasági versenyt, illetve a vállalkozás szabadságát. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az ügyben érintett szerződéstípusok esetén a fizetési határidő jogszabályi megállapítása nem jelenti a szerződési szabadság alkotmányellenes korlátozását, hiszen a 30 napos határidő nem tekinthető olyan rövid határidőnek, ami a fizetést lehetetlenné tenné.

– a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2010. december 31. napjáig hatályos 46. §-a „közlekedési” szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (222/B/2011. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság a folyamatban lévő perekben kizárta a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2010. december 31. napjáig hatályos 46. §-a „közlekedési” szövegrészének alkalmazását. Az eljárást kezdeményező bírák olyan jogszabály perbeli alkalmazásának kizárását kérték, amely a jogviták bíróságok általi elbírálásának idején már nem volt hatályban, emellett az Alkotmánybíróság megállapította alkotmányellenességét is. Az alkotmánybírák az indítványokból és a csatolt iratokból megállapították, hogy az elbírálás alapjául szolgáló közigazgatási jogviszonyok az Alkotmánybíróság 5/2011. (I. 28.) AB határozat alapját képező jogviszonyokkal egyező időben jöttek létre.

– a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselői-testületének a helyi adók bevezetéséről szóló 20/1995. (VI. 29.) számú rendelete 7. §-ának hivatkozott szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (821/B/2009. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adók bevezetéséről szóló 20/1995. (VI. 29.) sz. rendelete 7. §-ának „amelyből a magánszemélyeket 442,- Ft/m2/év adókedvezmény illet meg”” szövegrésze, valamint 14. §-ának „amelyből a magánszemélyeket 131,- Ft/m2/év adókedvezmény illet meg” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság indokolása szerint a szabályozás egy objektív tényhez – a jogalanyiság jellegéhez – kötött, ezért nem tekinthető önkényesnek, és nem eredményezi a kedvezménnyel nem érintett adóalanyok alapjogainak korlátozását. A határozathoz Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Bragyova András különvéleményt csatolt.

– az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvény 3. § (1) és (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (988/B/2009. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvény 3. § (1) és (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló – az Alkotmány 8. § (2) bekezdésének és az 54. § (1) bekezdésének sérelmére alapított – indítványt. Az indítványozó szerint a nemesi előnév (nemesi cím) használatának általános érvényű, differenciálatlan törvényi tiltása sérti a jogbiztonság követelményét, valamint az emberi méltósághoz való jogot is. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az emberi méltósághoz való jogból levezetett, a saját név viseléséhez fűződő alkotmányos alapjognak a tartalmát a támadott jogszabályi rendelkezés nem sérti. A törvény a nemesi rangok megszűnéséről, illetve a címek viselésére adott engedélyek hatályvesztéséről rendelkezik, amely elsősorban anyakönyvi, állami nyilvántartási célzatú. A törvény nyomán a nemesi címeknek és rangoknak a magánérintkezésben a mellőzése elvárt, de a használata nem tilalmazott. A határozathoz Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak.

– a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 41-45. §-aiban, valamint a 49. §-ában foglalt rendelkezések alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (1414/B/2009. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének c) pontjával összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása iránt benyújtott indítványt, Míg a 43-47. §-aiban, valamint a 49. §-ában foglalt rendelkezések alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasította.

– a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló végrehajtásáról szóló 2005. évi CXVIII. törvény 38. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (1132/D/2007. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról szóló 2005. évi CXVIII. törvény 38. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése alapján kezdeményező alkotmányjogi panaszt. Az indítványozók a támadott rendelkezés alapján tizenharmadik havi különjuttatásuknak mindössze 1/12-ed részét kapták meg. Szerintük nincs ésszerű indoka annak, hogy a régi szabályok szerint már nem, az új szabályok szerint pedig még nem jogosultak egyhavi külön juttatásra. Az Alkotmánybíróság indokolása szerint a jogalkotó a 2004. február és december között megszűnt jogviszonyú érintettek csoportján belül nem alkotott eltérő szabályokat egyes személyekre. A támadott szabály nem tesz különbséget azok között, akiknek jogviszonya ebben az időszakban szűnt meg, ezért a jogegyenlőség elvének sérelme nem állapítható meg. A határozathoz Bragyova András, Kiss László és Lévay Miklós alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményt csatolt.

– a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló végrehajtásáról szóló 2005. évi CXVIII. törvény 38. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (1428/D/2011. AB végzés);

Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról szóló 2005. évi CXVIII. törvény 38. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését az Alkotmány 2. § (1) bekezdése alapján kezdeményező alkotmányjogi panaszt visszautasítja. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozók az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdése szerinti költségvetés végrehajtásáról szóló törvény egyik rendelkezésének megsemmisítését kérték. Az általuk sérelmezett visszamenőleges hatályú jogalkotásnak az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből fakadó tilalma azonban nem szerepel az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdésében megjelölt alkotmányos jogok között. A végzéshez Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt.

– az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (1) bekezdés g)-i) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (3/B/2008. AB végzés);

Az Alkotmánybíróság visszautasította az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (1) bekezdés g)-i) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt mert – tekintettel az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdésére – nincs hatásköre a támadott jogszabály felülvizsgálatára.

– a Fővárosi Ítélőtábla 2. Pf.21.032/2009/5. sz. ítéletével, valamint a Fővárosi Bíróság 33.P.22.195/2008/13. sz. ítélete alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (368/D/2010. AB végzés);

Az Alkotmánybíróság visszautasította a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.032/2009/5. sz. ítéletével, valamint a Fővárosi Bíróság 33.P.22.195/2008/13. sz. ítéletével szemben benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 77. § első mondata, 95. § (3) bekezdésének az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe, 7. § (1) bekezdésébe, 57. §. (1) bekezdésébe, valamint 61. § (1) bekezdésébe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére, valamint a konkrét ügyben való alkalmazhatóság kizárására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában az indítványt, mert – tekintettel az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdésére – nincs hatásköre a támadott jogszabály felülvizsgálatára.

– a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 24/2009. (V. 11.) Kgy. rendelet alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (1813/B/2010. AB végzés);

Az Alkotmánybíróság megszüntette az eljárást a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 24/2009. (V. 11.) Főv. Kgy. rendelet jogerősen le nem zárt polgári peres eljárásokban való alkalmazásának tilalmára irányuló indítványok tárgyában. A határozat indokolása rámutatott: amennyiben az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes jogszabály alkalmazhatóságát meghatározott időtartamra kifejezett rendelkezésével a jövőre nézve alkalmazandónak nyilvánította, úgy az alkotmányellenes jogszabály alkalmazhatósága tekintetében nincs mód sem egyedi, sem generális jelleggel annak ismételt elbírálására.

– az Országos Választási Bizottság 45/2011. (V. 6.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (665/H/2011. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság 45/2011. (V. 6.) OVB határozatát, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította. Az Országos Választási Bizottság megtagadta az országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt: „Kezdeményezzük: az Országgyűlés tárgyalja meg, hogy a 70. életévét betöltött választópolgár választójogának gyakorlását közjegyzői okiratban nagykorú cselekvőképes gyermekére átruházhassa.” Az Alkotmánybíróság indokolása szerint önmagában az a körülmény, hogy a kérdés közvetetten vagy közvetlenül törvényalkotásra irányul, még nem teszi értelmetlenné, értelmezhetetlenné az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést.

– az Országos Választási Bizottság 148/2010. (III. 4.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (512/H/2010. Ab határozat);

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 148/2010. (III. 4.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Országos Választási Bizottság elnökét a miniszterelnök kezdeményezésére a köztársasági elnök előterjesztésére az Országgyűlés válassza meg?”

– az Országos Választási Bizottság 124/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1179/H/2011. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság helyben hagyta az Országos Választási Bizottság 124/2011. (VII. 26.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyet ért e ön azzal, hogy a hazai gondozatlan kert és udvar tulajdonosokat meg kell bírságolni és egyben felszólítani?”

– az Országos Választási Bizottság 471/2010. (VIII. 4.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1226/H/2010. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 471/2010. (VIII. 4.) OVB határozatát, amelyben hitelesítette az országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére és tárgyalja meg, hogy 40 év szolgálati idő megléte után az öregségi nyugdíj – az öregségi nyugdíjkorhatárra tekintet nélkül – a nyugdíj csökkentése nélkül igénybe vehető legyen?”

– az Országos Választási Bizottság 131/2011. (VII.26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1171/H/2011. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 131/2011. (VII. 26.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyet ért e ön azzal, hogy a hazai tartós munkanélkülieknek szintén jegyet kell venni a tömegközlekedésre Magyarországon, ha nincs miből utazniuk, például állásinterjúra?”

– az Országos Választási Bizottság 132/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1170/H/2011. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 132/2011. (VII. 26.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyet ért e ön azzal, hogy a magyar települések, mint városok egy része szintén kamerázza az utcáit, ezzel a régi és békés állapotát elvéve?”

– az Országos Választási Bizottság 27/2011. (III. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (505/H/2011. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 27/2011. (III. 9.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés dolgozzon ki jogszabályt a fizetésképtelenné váló természetes személyek adósságrendezési eljárására vonatkozóan?”

– az Országos Választási Bizottság 26/2011. (III. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (504/H/2011. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 26/2011. (III. 9.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy ingatlanfedezetű banki hitel esetén a fizetésképtelenné váló adós fedezetül szolgáló ingatlanának vagy ingatlanjainak elárverezését követően az esetleg fennmaradó tartozás kerüljön elengedésre a gazdasági válságra való tekintettel?”