Az Alkotmánybíróság 2011. november 14-15-i teljes ülése

– a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezései Tervének elfogadásáról, és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényben előírt tulajdoni korlátozásokkal összefüggő kártalanítási igények érvényesítésének speciális szabályaival összefüggő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozat (339/E/2009.)

– a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás három éves kereteiről törvény végrehajtásáról szóló 2005. évi CXVIII. törvény 34., 36. és 38. § alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet (727/D/2006.)

– a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráról szóló 1996. évi LVIII. törvény 1. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (710/B/2010.)

– a Csongrád Megyei Bíróság 4.PF.20.164/2004/2. számú ítélete ellen benyújtott, a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a távhőszolgáltatás legmagasabb díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 17/1999. (VI. 10.) önkormányzati rendeletének 7. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (436/D/2004.)

– az Országos Választási Bizottság 138/2011. (VIII. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (1257/H/2011.)

– az Országos Választási Bizottság 50/2009. (II. 18.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (299/H/2009.)

– az Országos Választási Bizottság 376/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat. (950/H/2010.)

– az Országos Választási Bizottság 377/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (951/H/2010.)

– az Országos Választási Bizottság 254/2010. (III.31.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (665/H/2010.)

– a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (1746/B/2010.)

– a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XIX. törvény 6. § (1) és (3) bekezdése, valamint 27. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (395/D/2010.)

– a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény mellékletének XXVI. fejezete és a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivételének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről szóló 16/2004. (II. 6.) Korm. rendelet 1. számú melléletének XXVI. fejezete alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (1260/B/2008.)

– a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 224/A. § a) pont első fordulata alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (1245/B/2011.)

– az Országos Választási Bizottság 150/2011. (IX. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (1366/H/2011.)

– az Országos Választási Bizottság 151/2011. (IX. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (1367/H/2011.)

– az Országos Választási Bizottság 156/2011. (IX. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (1371/H/2011.)

– az Országos Választási Bizottság 94/2011. (VI.24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (989/H/2011.)

– az Országos Választási Bizottság 75/2009. (II.27.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet. (331/H/2009.)

– az Országos Választási Bizottság 410/2009. (XI.8.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (1134/H/2009.)

– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 65. § (1) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet (357/B/2008.)

– az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 2/A. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet (988/B/2010.)

– a Fővárosi Bíróság 2.K.30586/2004/7. számú ítéletével szemben benyújtott, a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 1999. február 15-étől 2005. november 1-jéig hatályos 11. § (3)-(4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet (1140/D/2004.)

Összefoglaló az Alkotmánybíróság 2011. november 14-15-i teljes üléséről

Az Alkotmánybíróság november 14-15-i teljes ülésén megtárgyalta a napirendjén szereplő előterjesztéseket. A testület az alábbi döntéseket hozta:

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, valamint 13. § (1) bekezdését sértő alkotmányellenes helyzet keletkezett azáltal, hogy a törvényhozó nem teremtette meg a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról, és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényben előírt tulajdoni korlátozásokkal összefüggésben a tulajdonhoz való jog védelmének garanciáit, nem alkotta meg a kártalanítási igények érvényesítésének speciális szabályait. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy szabályozási kötelezettségének 2012. április 30-ig tegyen eleget. A határozat indokolása szerint a törvényhozó nem alkotta meg a kiemelt térségekre elfogadott területrendezési tervekben előírt tulajdoni korlátozások által okozott kár megtérítésére vonatkozó speciális szabályokat, és ez az Alkotmánybíróság megítélése szerint kiszámíthatatlanná teszi a kártalanítás intézményének működését. A határozathoz Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményt fűzött.

Az Alkotmánybíróság elutasította a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 1. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A határozat indokolása szerint az önigazgatás körébe tartozó belső szabályozás kérdése, hogy a nem kötelező kamarai tagok milyen jogosítványokkal rendelkeznek a kötelező kamarai tagokat érintő köztestületi döntések meghozatalában.

Az Alkotmánybíróság elutasította a Csongrád Megyei Bíróság 4.Pf.20.164/2004/2. számú ítélete ellen benyújtott, a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a távhőszolgáltatás legmagasabb díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 17/1999. (VI. 10.) önkormányzati rendeletének 7. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.

– az Országos Választási Bizottság 138/2011. (VIII. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat. (1257/H/2011. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság 138/2011. (VIII. 9.) OVB határozatát, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította. Az OVB megállapította, hogy az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íve eleget tesz a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek, ezért annak mintapéldányát hitelesítette. Az Alkotmánybíróság ezzel szemben megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a szabadságvesztését töltő elítélt számára kötelező legyen a munkavégzés?”

– az Országos Választási Bizottság 50/2009. (II. 18.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat. (299/H/2009. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság 50/2009. (II. 18.) OVB határozatát, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította. Az OVB megállapította, hogy az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íve eleget tesz a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek, ezért annak mintapéldányát hitelesítette. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e ön azzal, hogy Magyarországon a lakossági ivóvíz szolgáltatás alapdíjának országgyűlés általi megszüntetésével a szolgáltatás rendelkezésre-állásának költségeit a fogyasztott vízmennyiség arányában kelljen megfizetni?” . A határozat indokolása megállapította: a hitelesítésre benyújtott kérdés alapján a választópolgárok nem állapíthatnák meg egyértelműen, hogy a fogyasztók díjfizetési kötelezettségét az alapdíj eltörlése hogyan befolyásolná. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a választópolgárokat félrevezető, félreérthető kérdések nem felelnek meg az egyértelműség követelményének. A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt fűztek.

– az Országos Választási Bizottság 376/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat. (950/H/2010. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 376/2010. (V. 19.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés – a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat.) 54. §-a alapján – alkosson elvi állásfoglalást arról, hogy az Alkotmány 29/C. § (5) bekezdés d) pontjában foglalt népszavazás-kezdeményezési tilalom csak az Országgyűlés által létrehozott saját szervezetére és az Országgyűlés által választandó személyekre vonatkozik és az említetteken túlmenően alkotmányos lehetőség van országos népszavazás kezdeményezésére az Alkotmányban nem szabályozott, személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekben?”

– az Országos Választási Bizottság 377/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat. (951/H/2010. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 377/2010. (V. 19.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat.) 54. §-a alapján elvi állásfoglalást arról, hogy az Alkotmány, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.), valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. (Ve.) törvény rendelkezései alapján a választópolgárt nem terheli és nem is terhelte illetékfizetési kötelezettség a Ve-ben nevesített jogorvoslati eljárásokban?”

– az Országos Választási Bizottság 254/2010. (III.31.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat. (665/H/2010. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 254/2010. (III. 31.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a büntető törvénykönyv időközbeni módosításának elfogadása olyan jelentős változásnak tekinthető, amely érdemben befolyásolja a kérdés népszavazásra bocsáthatóságát. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy aki nagy nyilvánosság előtt a nácizmus és/vagy kommunizmus áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a náci és/vagy kommunista diktatúrák által elkövetett bűncselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő?”.