EN

 

— Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 17. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

— A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvénynek – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról rendelkező 2010. évi CLXXIV. törvény 1. §-ával megállapított – 17.§ (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

— Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 206. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

— A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés ab) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

— A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 41. § (2)-(3)-(4) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

— A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvénnyel összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

— Az Országos Választási Bizottság 658/2010. (XI. 8.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– az Alkotmánybíróság hatáskörét érintő alkotmánymódosításhoz, illetve az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításának tárgyában készült problematika tárgyalása;

— Az Országos Választási Bizottság 392-395/2010. (V. 19.) OVB határozatai ellen emelt kifogások vizsgálata tárgyában készült határozattervezetek tárgyalása;

— A Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.842/2009/10. számú ítélete ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása;

— Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXII. törvény 21. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

 

Összefoglaló

Az Alkotmánybíróság a március 28-29-i teljes ülésén megtárgyalta a napirendjén szereplő előterjesztéseket. A testület tagjai aláírták az alábbi határozatokat.

– az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 17. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (873/B/2008. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 17. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A támadott rendelkezés kimondja: „A közzétett bírósági határozathoz kapcsolva, azzal egyidejűleg közzé kell tenni mindazon bírósági és más hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatoknak az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által meghatározott eljárásban a bíróság által anonimizált digitális másolatát is, amelyeket a közzétett bírósági határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak.” A Legfelsőbb Bíróság közigazgatási kollégiumvezetője indítványában kifogásolta, hogy a törvényhozó nem kérte ki sem a Legfelsőbb Bíróság elnökének, sem az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak a véleményét. Szerinte nem egyértelmű, mely szervet terheli a digitalizálás és az anonimizálás kötelezettsége, és mivel a bíróságok olyan feladatot kaptak, aminek nem adottak a költségvetési, személyi, tárgyi és szabályozási feltételei, sérül a bírói hatalom függetlensége. Az Alkotmánybíróság megalapozatlannak találta az indítványt. A testület emlékeztetett: a közérdekű adatok minél teljesebb körű megismerhetősége érdekében szól a törvény egyes adatok elektronikus úton történő hozzáférhetőségéről. A jogszabály azt a megoldást választotta, hogy előírta egyes bírósági határozatok anonimizálását, melynek célja, hogy a közzétett határozatban szereplő személyek ne legyenek azonosíthatók. Jóllehet a törvény nem szabályozza kifejezetten azt, hogy az adat előállítása, keletkezése, valamint a közzététele közötti adatkezelési műveletet melyik határozat esetében mely szervnek kell elvégeznie, a törvény más rendelkezéseiből következik, hogy a határozatok szerkesztése, anonimizálása, közzététele a határozatot hozó bíróság, illetve a bíróság elnökének a feladata. Megállapítható az is, hogy a törvény szerint az OIT Hivatalának az általános kötelezettsége valamennyi közokiratot anonimizált formában közzétenni, ezért – ha más szerv kötelezettsége a törvényből nem állapítható meg – akkor az anonimizálásnak a feladatai és a költségei is az OIT Hivatalát terhelik. A határozathoz Lévay Miklós alkotmánybíró különvéleményt csatolt.

– a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 41. § (2)-(3)-(4) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (576/B/2006. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 41. § (2)-(3)-(4) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat. A törvény támadott rendelkezései a jogalap nélkül felvett ellátások visszafizetésének rendjét szabályozzák. Az Alkotmánybíróság többek között megállapította: a jogalap nélkül igénybe vett ellátások szabályai azzal, hogy viszonylag rövid időhöz kötik a visszakövetelhetőséget, nem sértik a gyermekek alkotmányos jogait, sem a szociális biztonságot. Sőt épp ellenkezőleg: az állam a vizsgált rendelkezésekben a gyermekek és a családok szociális védelme érdekében korlátozza a már kifizetett szociális ellátások visszakövetelést, azaz gyermek- és családvédelmi szempontokra tekintettel állapít meg a törvényhozó a magánviszonyokban irányadónál rövidebb határidőt.

– az Országos Választási Bizottság 658/2010. (XI. 8.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1698/H/2010. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 658/2010. (XI. 4.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az összes bírósági eljárásban a magánszemélyek ügyvéd közreműködése nélkül járhassanak el, figyelembe véve, hogy jelenleg sem kötelező minden bírósági eljárásban ügyvéd részvétele?” Az OVB indokolása szerint a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott egyértelműségi követelménynek. A hatályos jogszabályok egyértelműen meghatározzák azt, hogy mely bírósági eljárásokban kötelező a jogi képviselet. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés azonban azt a téves látszatot kelti, mintha a hatályos jogszabályok általános szabályként valamennyi bíróság előtti eljárásban megkövetelnék az ügyvédi képviseletet, és csak kivételesen engednék az ügyvéd közreműködését mellőzni.

– az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 21. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (1628/B/2010. AB végzés);

Az Alkotmánybíróság az eljárása során észlelte, hogy a támadott rendelkezés alkotmányellenességét a 735/B/2001. AB határozatában már vizsgálta, ezért az eljárást megszüntette.