EN

 

– A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 112. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 11. § 11. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 61. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39/A. § (5)-(6) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 39. § (1) bekezdés vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– Az Alkotmánybíróságról szóló 19789. évi XXXII. törvény 48. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. 19. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (2) bekezdés d) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvénnyel összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel összefüggésben benyújtott, mulasztásban megnyilvánuló alkotmány-ellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (Az Országgyűlés nem teremtette meg a cselekvőképtelen nagykorú személyek foglalkoztatásának törvényi garanciáit) tárgyalása;

– A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 3. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 23. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása;

– A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 92. § (1) bekezdés b) pontja, valamint 329. § (1) bekezdése a) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása;

– Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet. (A jogalkotó nem tett eleget a jogalkotási kötelezettségének, mivel nem alkotta meg az egészségügyi intézményen kívüli szüléssel kapcsolatos jogszabályokat.)tárgyalása;

Összefoglaló az Alkotmánybíróság 2011. május 9-10-i teljes üléséről

Az Alkotmánybíróság a május 9-10-i teljes ülésén megtárgyalta a napirendjén szereplő előterjesztéseket. A testület tagjai az alábbi döntéseket hozták.

– A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 11. § 11. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (1352/B/2010. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy a jogalkotó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 11. § (2) bekezdésében a hadirokkantak havi rendszeres járadékának emelésekor az V. járadékosztályba tartozókat nem kezelte azonos méltóságú személyekként az I-IV. járadékosztályba tartozókkal. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének 2011. december 31-ig tegyen eleget. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül különböztette meg a hadirokkantak V. járadékosztályát az I.-IV. járadékosztályoktól a hadirokkant járadék legutóbbi, az indítványokkal támadott emelésekor. A jogalkotónak a rendelkezésre álló források elosztásakor az emberi méltóság követelményét is figyelembe vevő szabályokat kell alkotnia, és az elosztás módját és mértékét erre tekintettel – hátrányos megkülönböztetés nélkül – kell meghatároznia.

– A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. 19. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (1221/D/2010. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 19. § (2) bekezdésének alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kifogásolt, 2010-ben az indítványozó perének elbírálásakor hatályos szabályozás azonos minden 1957-ben született, korkedvezményt szerzett személyre nézve, aki 2010-ben igényelte az előrehozott nyugdíjat.

– A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 39. § (1) bekezdés vizsgálata tárgyában készült határozat (230/E/2010. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 39. § (1) bekezdése vonatkozásában előterjesztett alkotmányellenes mulasztás megállapítására irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kormány a törvény támadott rendelkezésében meghatározott jogalkotói kötelezettségének eleget tett, így mulasztás nem állapítható meg. A jogszabályok alapján tett intézkedések hatékonyságának vizsgálata nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe.

– Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39/A. § (5)-(6) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (397/B/2010. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39/A. § (5)-(6) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság – az alvállalkozó fogalmának meghatározása tekintetében – megállapította, hogy bár a törvény valóban nem határozza meg külön az alvállalkozó kivitelező fogalmát, azonban az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. § m) pontja igen, amikor akként rendelkezik, hogy alvállalkozó kivitelezőnek minősül a vállalkozó kivitelezővel építési szerződést kötő személy. Önmagában az a tény, hogy az indítványozó által hiányolt fogalom-meghatározást a törvény nem, de a kormányrendelet tartalmazza, nem jelenti azt, hogy ez a fogalom a törvényben ne lenne alkalmazható.

– A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (346/B/2002. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kifogásolt rendelkezés a terhességi-gyermekágyi segély összege alapjául szolgáló jövedelem napi átlaga kiszámítására vonatkozó utaló rendelkezés, amely a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó jogalanyok között nem tesz különbséget, az azonos szabályozási körön belül nem alkalmaz eltérő megoldást.

– A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 61. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (1078/B/2006. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 61. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítványt. Az Alkotmánybíróság – utalva a 1174/B/1996. AB határozatra – megállapította: a vállalkozáshoz való jogból nem következik, hogy feltétel nélkül minden vállalkozót megillet a közbeszerzési pályázaton való részvétel joga.

– A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 112. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (1055/D/2008. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 112. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a támadott rendelkezés, amely szerint az eljárás félbeszakadásával a határidők megszakadnak és a félbeszakadás megszűnésével újra kezdődnek, épp a jogorvoslathoz, a független és pártatlan bírósághoz való alkotmányos jogok érvényesülését hivatott elősegíteni.

– Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 48. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (1093/B/2010. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 48. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az eljárásjogi értelemben vett fél alkotmányjogi panasz útján kívánja a szerinte alkotmányellenes jogszabály alkalmazásával büntetőeljárásban hozott jogerős bírósági ítélettel szemben jogorvoslati igényét érvényesíteni, a törvény támadott rendelkezésével ennek benyújtására megállapított határidő nem jelent olyan korlátot, amely kizárja a jogosultat rendelkezési jogának a gyakorlásától.

– Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült végzés (1160/E/2009. AB végzés);

Az Alkotmánybíróság megszüntette a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló eljárást. Az indítványozó álláspontja szerint a jogalkotó nem tett eleget a jogalkotási kötelezettségének, mivel nem alkotta meg az egészségügyi intézményen kívüli szüléssel kapcsolatos jogszabályokat. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy 2011. április 1-jén hatályba lépett az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szóló 35/2011. (III. 21.) Korm. rendelet, amelyet a 2011. május 1-je után bekövetkező szülésekre kell alkalmazni. Ennek következtében az indítvány okafogyottá vált.

– a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel összefüggésben benyújtott, mulasztásban megnyilvánuló alkotmány-ellenesség vizsgálata tárgyában készült határozat (312/B/2003. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság elutasította a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel összefüggésben benyújtott, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az állam nagyfokú szabadságot élvez a szociális biztonság konkrét eszközeinek szabályozása tekintetében. A jogalkotó mindaddig szabadon határozhatja meg a rászorultaknak járó ellátások, szolgáltatások feltételeit és mértékét is, amíg az az Alkotmány valamely rendelkezésébe nem ütközik.

– a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 3. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (651/D/2007. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság elutasította a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 3. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság az indítványozó által felhozott érvek alapján – alkotmányjogi összefüggés hiányában – nem vizsgálta annak a jogalkotói mérlegelésnek a célszerűségét, amely a kötelezően érvényesítendő személyes költségmentességet szabályozza.

– a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 23. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (493/B/2005. AB végzés)

Az Alkotmánybíróság – mint érdemi elbírálásra alkalmatlant – visszautasította a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 23. § (2) bekezdését érintő indítványt.

– a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 92. § (1) bekezdés b) pontja, valamint 329. § (1) bekezdése a) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (256/B/2009. AB végzés)

Az Alkotmánybíróság visszautasította a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 92. § (1) bekezdés b) pontja, valamint 329. § (1) bekezdése a) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt.

– a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (2) bekezdés d) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (347/B/2009. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság elutasította a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (2) bekezdés d) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint konkrét esetben való alkalmazhatóságának kizárására irányuló bírói kezdeményezést. A bíró előtt folyamatban lévő ügyben felmerült jogkérdés (mármint az alapítvány megfelel-e a törvényben előírt kedvezményezetti feltételeknek) a törvény 4. § (2) bekezdése alkalmazásával és értelmezésével eldönthető, és megfelel a norma egyértelműségére, kiszámíthatóságára és előreláthatóságára vonatkozó követelményeknek.