EN

 

– Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása; (Az Országgyűlés nem teremtette meg a cselekvőképtelen nagykorú személyek foglalkoztatásának törvényi garanciáit.)

– Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása; (Az Országgyűlés a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. § (1) bekezdés d) pontjában nem szabályozta azonos feltételek szerint a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavarban szenvedő betegek támogatásra jogosultságát.)

– A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 4. § (2) és (3) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A Zala Megyei Bíróság 7.G.40.047/2004/12. számú, illetve a Győri Ítélőtábla Gf.II.20124/2005/6. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 109. § (3) bekezdésének 2006. július 14. napjáig hatályos szövege alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló 2003. évi CXXVII. törvény 114. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 204. § (1) bekezdésének második mondata alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete XV. fejezet 1. pont c) alpontja alkotmányellenességének vizsgálat tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása;

– A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 53. § (6) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása;

– A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 4. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása;

– A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása;

– A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet II. pont 6. alpontja, 3. számú melléklet IV. pont 4. alpont c/ szakasza, valamint a 11. számú melléklet III. pont 1. alpontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása;

– Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvények megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény 35. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény – 2006. február 28. napjáig hatályos – 205. § (3) bekezdésének „vagy ráutaló magatartással” szövegrésze, a 216. § (1) bekezdésének második mondata, valamint a 216. § (2) bekezdésének „ ha nem ráutaló magatartás „ szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXIX. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 187. § (1) bekezdés c) pontja és a 237. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 43. § (1) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– Az egyes befektetések egységes garanciájának hiányával összefüggésben, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása; (A jogalkotó nem alkotta meg azt a jogszabályt, ami az ingyenes és kötelező általános iskolai oktatásban részt vevő valamennyi tanuló részére ingyenesen biztosítaná a tankönyvellátást.)

– A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (6) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása;

– A Somogy Megyei Bíróság, mint másodfokú Bíróság 3.Mf.20.708/2009/5. számú ítéletével összefüggésben előterjesztett – a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 329. § (1) bekezdés c) pontja „a rendszeres csapatkiképzést folytató szervezetek állományának” szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása;

– A Fővárosi Bíróság 49.Mf.633.640/2009/2. számú ítéletével összefüggésben előterjesztett – a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 92. § (1) bekezdés b) pontja „továbbá a terrorelhárító beosztásban” szövegrésze, és 329. § (1) bekezdés a) pontja „valamint a terrorelhárítóknak” szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása;

Összefoglaló az Alkotmánybíróság 2011. május 30-31-i teljes üléséről

Az Alkotmánybíróság a május 30-31-i teljes ülésén megtárgyalta a napirendjén szereplő előterjesztéseket. A testület tagjai az alábbi döntéseket hozták:

 – mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozat (548/E/2006. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet valósított meg azáltal, hogy nem teremtette meg a cselekvőképtelen nagykorú személyek munka- vagy egyéb jogviszonyon alapuló foglalkoztatásának törvényi feltételeit és garanciáit. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának 2011. december 31-ig tegyen eleget. Az indokolása szerint az Országgyűlés jogalkotói feladatának többféleképpen is eleget tehet. Meghatározhatja részletes szabályokkal a cselekvőképtelen személyek munkaviszony létesítésének (és egyéb munkavégzésének) feltételeit, a szerződés kötelező tartalmi elemeit, a munkavállalókat védő garanciákat, de a bíróságoknak is biztosíthat döntési lehetőséget a gondnokság alá helyezés során a tekintetben, hogy esetről-esetre meghatározhassák: az adott személy létesíthet-e munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt és milyen feltételekkel.

 – mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozat (683/B/2009. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azáltal, hogy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. § (1) bekezdés d) pontjában nem szabályozta azonos feltételek szerint a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavarában szenvedő betegek támogatásra jogosultságát. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének 2011. szeptember 30-ig tegyen eleget. A határozat indokolása szerint a törvény támadott rendelkezése a jogosultak körét az értelmi fogyatékosság okával és állapotuk minősítésével egyértelműen meghatározza, azonban annak előírásával, hogy a fogyatékosság megállapítására más módszer, mint az autonómia-tesztek alkalmazását nem teszi lehetővé, különbséget tesz az azonos mentális állapotú, így homogén csoportba tartozó személyek között aszerint, hogy betegségük milyen vizsgálati módszerrel állapítható meg.

– a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 4. § (2) és (3) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (1116/B/2008. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 4. § (2) és (3) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A határozat indokolása szerint a támadott rendelkezések korlátozzák ugyan a termőföld tulajdonosának rendelkezési jogát és ezáltal szerződési szabadságát, mindezen korlátozások célja azonban az Alkotmánybíróság által alkotmányossági szempontból nem kifogásolt elővásárlási jog kijátszásának megakadályozása. A kitűzött alkotmányos cél elérése érdekében alkalmazott korlátozás aránytalannak nem tekinthető aránytalannak.

– az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 109. § (3) bekezdésének 2006. július 14. napjáig hatályos szövege alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (458/B/2010. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 109. § (3) bekezdésének 2006. július 14. napjáig hatályos szövege alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt. A támadott rendelkezés szerint az adóhatóság az adózó által előadott tények, adatok valóságtartalmát az adó megállapításához való jog elévülési idejét megelőző időszakra vonatkozóan is vizsgálhatja. Az Alkotmánybíróság szerint ez a bizonyítási rendszer alkalmas arra, hogy keretei között az adóhatósági határozat bírói felülvizsgálata során a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesüljön.

– a Zala Megyei Bíróság 7.G.40.047/2004/12. számú, illetve a Győri Ítélőtábla Gf.II.20124/2005/6. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata tárgyában készült határozat (778/D/2010. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította a Zala Megyei Bíróság 7.G.40.047/2004/12. számú, illetve a Győri Ítélőtábla Gf.II.20124/2005/6. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt. A határozat indokolása szerint az alkotmányi rendelkezés tartalmából semmilyen modell értékű szabályozás nem vezethető le arra nézve, hogy a csődeljárás során a jogalkotónak milyen korlátozó szabályok mentén kell rendeznie az adós és a hitelezők viszonyát, milyen értékek és érdekek mentén kellene megállapítani a kielégítési sorrendet.

– a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló 2003. évi CXXVII. törvény 114. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (769/B/2005.)

Az Alkotmánybíróság elutasította a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló 2003. évi CXXVII. törvény 114. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és a rendelkezés részleges megsemmisítésére irányuló indítványt, mert önmagában nem sérti a jogbiztonságot az, ha a jogszabály a jogalkalmazás során értelmezésre szorul és esetenként az értelmezés problémamegoldó, alkotó jellege kerül előtérbe.

– az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvények megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény 35. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (1240/B/2010.)

Az Alkotmánybíróság elutasította az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény 35. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A határozat indokolása szerint nem megalapozott az álláspont, amely szerint a társasházakról szóló törvény 27/A. §-ának hatályon kívül helyezése azért lenne alkotmányellenes, mert a jogalkotó „nem bizonyította”, hogy a társasházak ügyészségi törvényességi felügyeletének a megszüntetésére szükség volt.

– a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény – 2006. február 28. napjáig hatályos – 205. § (3) bekezdésének „vagy ráutaló magatartással” szövegrésze, a 216. § (1) bekezdésének második mondata, valamint a 216. § (2) bekezdésének „¬ ha nem ráutaló magatartás ¬„ szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet. (148/D/2011.)

Az Alkotmánybíróság elutasította a Legfelsőbb Bíróság Pfv.IX.21.796/2010/4. számú ítéletében alkalmazott, a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény – 2006. február 28. napjáig hatályos – 205. § (3) bekezdésének „vagy ráutaló magatartással” szövegrésze, a 216. § (1) bekezdésének második mondata, valamint a 216. § (2) bekezdésének „– ha az nem ráutaló magatartás –” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló – az Alkotmány 57. § (1) bekezdésére alapított – alkotmányjogi panaszt.

– a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 53. § (6) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (482/B/2004.)

Az Alkotmánybíróság megszüntette a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 53. § (6) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást, mert a támadott rendelkezést 2010. január 1-jével hatályon kívül helyezték.

– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 4. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (894/B/2004.)

Az Alkotmánybíróság visszautasította a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 4. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt, mert a 2010. november 20-án hatályba lépett alkotmánymódosítás alapján az eljárásra nincs hatásköre.

– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (822/B/2006.)

Az Alkotmánybíróság visszautasította a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bekezdés k) pontja és 71. § (2) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt, mert a 2010. november 20-án hatályba lépett alkotmánymódosítás alapján az eljárásra nincs hatásköre.

– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet II. pont 6. alpontja, 3. számú melléklet IV. pont 4. alpont c/ szakasza, valamint a 11. számú melléklet III. pont 1. alpontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (567/B/2010.)

Az Alkotmánybíróság visszautasította a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet II. pont 6. alpontja, 3. számú melléklet IV. pont 4. alpont c) szakasza, valamint 11. számú melléklet III. pont 1. alpontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt, mert a 2010. november 20-án hatályba lépett alkotmánymódosítás alapján az eljárásra nincs hatásköre.

– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 40. §-a és 44. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (917/B/2006.)

Az Alkotmánybíróság visszautasította a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 40. §-a és 44. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt, mert a 2010. november 20-án hatályba lépett alkotmánymódosítás alapján az eljárásra nincs hatásköre.

– a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (6) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (394/B/2009.)

Az Alkotmánybíróság megszüntette a magánnyugdíjról és magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (6) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást, mert az indítványozó visszavonta az indítványát.

– a Somogy Megyei Bíróság, mint másodfokú Bíróság 3.Mf.20.708/2009/5. számú ítéletével összefüggésben előterjesztett – a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 329. § (1) bekezdés c) pontja „a rendszeres csapatkiképzést folytató szervezetek állományának” szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (923/D/2009.)

Az Alkotmánybíróság visszautasította a Somogy Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 3.Mf.20.708/2009/5. számú ítéletével összefüggésben előterjesztett – a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 329. § (1) bekezdés c) pontja „a rendszeres csapatkiképzést folytató szervezetek állományának” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására irányuló – alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozó a hiánypótlásra történt felhívást követően sem jelölte meg a kifogásolt jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességének alátámasztására szolgáló alkotmányossági indokokat.

– a Fővárosi Bíróság 49.Mf.633.640/2009/2. számú ítéletével összefüggésben előterjesztett – a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 92. § (1) bekezdés b) pontja „továbbá a terrorelhárító beosztásban” szövegrésze, és 329. § (1) bekezdés a) pontja „valamint a terrorelhárítóknak” szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (1051/D/2010.)

Az Alkotmánybíróság visszautasította a Fővárosi Bíróság 49.Mf.633.640/2009/2. számú ítéletével összefüggésben előterjesztett – a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 92. § (1) bekezdés b) pontja „továbbá a terrorelhárító beosztásban” szövegrészének és 329. § (1) bekezdés a) pontja „valamint a terrorelhárítóknak” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló – alkotmányjogi panaszt, mert a jogértelmezés alkotmányossági szempontú felülvizsgálata önmagában nem tartozik a hatáskörébe.