EN

 

– Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete XV. fejezet 1. pont c) alpontja alkotmányellenességének vizsgálat tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása;

– Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 204. § (1) bekezdésének második mondata alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 187. § (1) bekezdés c) pontja és a 237. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 43. § (1) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– Az egyes befektetések egységes garanciájának hiányával összefüggésben, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása; (A jogalkotó nem alkotta meg azt a jogszabályt, ami az ingyenes és kötelező általános iskolai oktatásban részt vevő valamennyi tanuló részére ingyenesen biztosítaná a tankönyvellátást.)

– A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 1. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 84. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 103. § (1) bekezdése és a 110. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 6. § (4) bekezdés b) pontja, valamint 259. § 18. pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása;

– Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása;

– A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 98. §-a és 99. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– Az Országos Választási Bizottság 379/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bekezdés h) pontjával, valamint 123. § (8) bekezdésével összefüggő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása;

– Az Országos Választási Bizottság 351/2009. (VIII. 14.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása;.

–Az Országos Választási Bizottság 385/2009. (IX. 15.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

–.Az Országos Választási Bizottság 386/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– Az Országos Választási Bizottság 398/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– Az Országos Választási Bizottság 412/2010. (VI. 17.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– Az Országos Választási Bizottság 634/2010. (X. 1.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 190. § (1) bekezdés j) pontja és a 191. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása;

Összefoglaló az Alkotmánybíróság 2011. június 6-7-i teljes üléséről

Az Alkotmánybíróság a június 6-7-i teljes ülésén megtárgyalta a napirendjén szereplő előterjesztéseket. A testület tagjai az alábbi döntéseket hozták:

– az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete XV. fejezet 1. pont c) alpontja alkotmányellenességének vizsgálat tárgyában készült végzés (649/B/2007. AB végzés);

Az Alkotmánybíróság visszautasította az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének XV. fejezet 1. pont c) alpontjának cf) alpontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt, mert a 2010. november 20-án hatályba lépett alkotmánymódosítás alapján az eljárásra nincs hatásköre.

– az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 204. § (1) bekezdésének második mondata alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (72/B/2009. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 204. § (1) bekezdésének második mondata alkotmányellenességének megállapítására, és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány által támadott rendelkezés szabályozási koncepciójának szempontjából homogén csoportnak a jogerősen el nem bírált illetékügyek érintettjei tekinthetők, így az indítványozó által állított, az Alkotmány 70/A. §-ába ütköző hátrányos megkülönböztetést nem valósít meg, továbbá nem áll ellentétben a jogbiztonságban megnyilvánuló jogállamiság alkotmányos elvével sem.

– a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 187. § (1) bekezdés c) pontja és a 237. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (241/D/2010. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 187. § (1) bekezdés c) pontja és 237. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott jogszabály kizárólag az adósok által a végrehajtói letéti számlán elhelyezett pénzösszegre vonatkozóan tartalmaz rendelkezést a végrehajtó számára, a biztosítandó pénzkövetelés jogosultjaira nézve nem. A támadott rendelkezések nem sértik a tulajdonhoz való jogot, sem a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

– a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 43. § (1) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (545/B/2011. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 43. § (1) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A támadott rendelkezés a közös képviselő kötelezettségévé teszi, hogy a tulajdonostársakkal közölje és tőlük beszedje az említett közös költséget, továbbá a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díját is, illetve, hogy érvényesítse a közösség ezzel kapcsolatos igényeit. Az Alkotmánybíróság az indítványozók által kifogásolt szabályozási problémát nem tartotta megállapíthatónak, mint ahogy a diszkrimináció tilalmának esetleges sérelmét sem az indítványozók által állított összefüggésben.

– az egyes befektetések egységes garanciájának hiányával összefüggésben, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (43/E/2007. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította az egyes befektetések egységes garanciájának hiányával összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása iránt előterjesztett indítványt. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nincs olyan jogszabály, amely a biztosítótársaságok számára kötelező érvénnyel előírná az indítványban meghatározott garanciaalap létrehozását, ám ez nem jelent alkotmánysértő mulasztást. A határozat indokolása szerint nem állapítható meg az, hogy a kifogásolt szabályozási hiány az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdésének a sérelmére vezetne.

– a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (1228/B/2010. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (1) bekezdés b) pontjának alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A támadott rendelkezés értelmében a rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a kereső tevékenységet folytató rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott rendelkezés nem keletkeztetett várományt a korábbi szabályozás alapján rokkantsági nyugdíjra jogosultak számára, így a jogosultság feltételei, illetve a rokkantsági nyugdíj megszűnési feltételeinek változása nem sérthetett szerzett jogot.

– a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bekezdés h) pontjával, valamint 123. § (8) bekezdésével összefüggő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült végzés (271/E/2009. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság megszüntette a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bekezdés h) pontjával, valamint 123. § (8) bekezdésével összefüggő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló eljárást, mert  a támadott rendelkezéseket a nyugdíjpénztárválasztás szabadságáról szóló 2010. évi C. törvény 13. § i) pontja 2010. november 3-ával hatályon kívül helyezte.

– az Országos Választási Bizottság 351/2009. (VIII. 14.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült végzés (902/H/2009. AB végzés);

Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az Országos Választási Bizottság 351/2009. (VIII. 14.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást, mert az nem felelt meg a törvényben előírt követelményeknek. Az OVB megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven a következő szöveg szerepelt: „Kezdeményezzük a vonatkozó jogszabályok módosítását úgy, hogy a paksi atomerőmű 100 kilométeres körzetében ne létesülhessen új atomreaktor.”

– az Országos Választási Bizottság 385/2009. (IX. 15.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (967/H/2009. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 385/2009. (IX. 15.) OVB határozatát. Az Alkotmánybíróság a határozattal szemben benyújtott kifogás érveit részben megalapozottnak találta. Az OVB megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven a következő szöveg szerepelt: „Kezdeményezzük a vonatkozó jogszabályok módosítását úgy, hogy Magyarországon a paksi atomerőmű 100 kilométeres körzetén belül lévő és később létesülő atomreaktorok együttes összteljesítménye ne haladhassa meg a 2 GW-ot.” Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a hitelesítés céljából az OVB-hez benyújtott aláírásgyűjtő íven szereplő mondat nem kérdés, hanem kijelentő mondat, így nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek.

– az Országos Választási Bizottság 386/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (970/H/2010. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság 386/2010. (V. 19.) OVB határozatát, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította. Az OVB hitelesítette az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat választókerületi pótlék és lakhatási támogatás?” Az Alkotmánybíróság szerint a feltenni kívánt kérdés nem egyértelmű, azonban a kifogást tevő érvelésétől eltérő indokból. Minthogy a kérdés azt a látszatot kelti, mintha az országgyűlési képviselők költségtérítése adómentes juttatás lenne, azaz jelenleg nem kizárólag a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásaik után lennének jogosultak választókerületi pótlékra, illetve lakhatási támogatásra, nem felel meg a választópolgári egyértelműség követelményének.

– az Országos Választási Bizottság 398/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (976/H/2010. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 398/2010. (V. 19.) OVB határozatát. Az Alkotmánybíróság a határozattal szemben benyújtott kifogás érveit nem találta megalapozottnak. Az OVB megtagadta az országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük, hogy az Alkotmány egészüljön ki azzal, hogy a Magyar Köztársaság kiváló társadalmi értéknek tekinti az emberek Isten hitét.”

– az Országos Választási Bizottság 412/2010. (VI. 17.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1080/H/2010. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 412/2010. (VI. 17.) OVB határozatát. Az Alkotmánybíróság a határozattal szemben benyújtott kifogás érveit nem találta megalapozottnak. Az OVB megtagadta az országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére és tárgyalja meg, hogy az Alkotmány egészüljön ki azzal, hogy a Magyar Köztársaság kiváló társadalmi értéknek tekinti az emberek Isten hitét.”

– az Országos Választási Bizottság 634/2010. (X. 1.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1561/H/2010. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 634/2010. (X. 1.) OVB határozatát. Az Alkotmánybíróság a határozattal szemben benyújtott kifogás érveit nem találta megalapozottnak. Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy jogerős ítélet nélkül legfeljebb 1 évig tarthasson az előzetes fogvatartás?” Az Alkotmánybíróság szerint a választópolgárok a kérdés alapján nem lehetnének tisztában döntésük tartalmával, de a törvényhozó számára sem lenne világos, hogy sikeres népszavazás esetén milyen jogalkotási kötelezettsége van.

– a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 190. § (1) bekezdés j) pontja és a 191. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (808/B/2006. AB végzés);

Az Alkotmánybíróság megszüntette a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 190. § (1) bekezdés j) pontja és 191. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt folytatott eljárást, mert a 281/B/2004. AB határozatban már vizsgálta a támadott rendelkezések alkotmányosságát.