EN

 

– Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 17-22. §-a, valamint az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása;

– A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXIX. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 98. §-a és 99. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 48. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény; a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény; a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény, valamint a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– Az Országos Választási Bizottság 19/2011. (II. 3.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– Az Országos Választási Bizottság 470/2010. (VIII. 4.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A 3/2002. Büntető jogegységi határozat IV/1. és V/2. pontja, valamint a 2004. 1103. elvi bírósági határozat alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 84. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság hatósági árformába tartozó viteldíjainak legmagasabb hatósági árként való meghatározásáról és azok alkalmazási feltételeiről szóló 74/2009. (X. 10.) Főv. Kgy. rendelet 1. § (4) bekezdése, továbbá a Fővárosi Bíróság 11. Kpk. 45.818/2008/7. számú végzésével szemben előterjesztett, a tisztességtelen piaci magatartási és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 1. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 3. § (5) bekezdése, 8. § (1) bekezdése, 32. § (1) – (6) bekezdése, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 281. § (6) bekezdése részbeni alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 3. számú melléklete 15., 16. és 17.3 pontjai, valamint a 3. számú melléklet kiegészítő szabályai 10. pont a) alpontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása;

– A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 2. §-ával, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 4. §-ával, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvénnyel összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása;

– Az Országos Választási Bizottság 292//2009. (VI. 23.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– Az Országos Választási Bizottság 406//2010. (V. 27.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– Az Országos Választási Bizottság 407//2010. (V. 27.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (7) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása;

– A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása;

– A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 38. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása;

– Az Országos Választási Bizottság 445/H/2009. (XI. 20.) OVB  határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

Összefoglaló az Alkotmánybíróság 2011. június 27-28-i teljes üléséről

Az Alkotmánybíróság a június 27-28-i teljes ülésen megtárgyalta a napirendjén szereplő előterjesztéseket. A testület tagjai az alábbi döntéseket hozták:

– az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 17-22. §-a, valamint az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (712/B/2010.);

Az Alkotmánybíróság visszautasította az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 17-22. §-ai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt, mert – tekintettel az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdésére – az eljárásra nincs hatásköre.

– a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 98. §-a és 99. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (486/B/2009.);

Az Alkotmánybíróság elutasította a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 98. §-a és 99. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítványt. Az indítványozó állítása szerint az sérti az önrendelkezési jogát, hogy bár az eljárási jogkövetkezmények a félnél állnak be, a bíróságok mégis a meghatalmazottat értesítik, a kézbesítési vélelem is utóbbinál áll be, a félnek pedig így tudomásszerzés híján arra sincs lehetősége, hogy a meghatalmazást időben visszavonja. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint nem alkotmányellenes az a hatályos jogszabályokban megjelenő egyensúlyi helyzet, amikor törvény a helyettes képviselőnek rendeli kézbesíteni a hivatalos iratokat, s csak a személyes megjelenésre való idézést kell a félnek magának (is) kézbesíteni, mert ekkor a joghatások csak személyében állhatnak be.

– a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 20. § (4) bekezdése, valamint a a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 14/D. § (1) és (2) bekezdése, valamint 14/F. § (1), (2) és (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (807/B/2007.);

Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 20. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt részben érdemi alkotmányossági összefüggés hiányában elutasította, részben hatáskörének hiánya miatt visszautasította. A régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást az Alkotmánybíróság megszüntette.

– a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény; a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény; a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény, valamint a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (98/E/2010.);

Az Alkotmánybíróság elutasította a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény; a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény; a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény, valamint a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet vonatkozásában előterjesztett mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt. A határozat indokolása szerint az indítványozó által kifogásolt, az Alkotmány 59. § (1) bekezdése alapján levezethető tartalmú szabályozás létezik, mulasztás nem történt.

– az Országos Választási Bizottság 19/2011. (II. 3.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (367/H/2011.);

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 19/2011. (II. 3.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi-, fogászati-, és járóbeteg szakellátásért, valamint a fekvőbeteg gyógyintézeti ellátásért a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szerepeltetett hálapénz adása és elfogadása büntethető legyen?” A határozat indokolása szerint a kérdés ellentmondást tartalmaz, mert a kérdésben foglalt tevékenység, a hálapénz adása és elfogadása nem lehet egyszerre a jog által ismert, adóköteles és a jog által szankcionált cselekmény.

– az Országos Választási Bizottság 470/2010. (VIII. 4.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1227/H/2010.);

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság 470/2010. (VIII. 4.) OVB határozatát, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította. Az OVB vitatott határozatában hitelesítette a Magyar Vegyipari, Energiaipari, és Rokon Szakmában Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének alelnöke által benyújtott országos népszavazás kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát, amelyen a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy 40 év szolgálati idő megléte után az öregségi nyugdíj – az öregségi nyugdíjkorhatárra tekintet nélkül – a nyugdíj csökkentése nélkül, az eredményes népszavazást követő év januárjának 1. napjától igénybe vehető legyen?” A határozat indokolása szerint a népszavazásra bocsátandó kérdésről a választópolgároknak úgy kellene döntést hozniuk, hogy nem volna egyértelmű, az eredményes népszavazás milyen változásokat okozna a nyugdíjrendszerben, és ennek milyen társadalmi, pénzügyi és egyéb hatásaival kellene számolniuk. A népszavazásra szánt kérdés ezért nem felel meg a választópolgári egyértelműség követelményének.

– a 3/2002. Büntető jogegységi határozat IV/1. és V/2. pontja, valamint a 2004. 1103. elvi bírósági határozat alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (1012/B/2008.);

Az Alkotmánybíróság elutasította a 3/2002. Büntető jogegységi határozat IV/1. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A jogegységi határozat támadott pontja kimondja: „A javítóintézeti nevelést és a szabadságvesztést akkor is összbüntetésbe kell foglalni, ha az elkövető a bűncselekményt egy másik alapügyben hozott ítélet jogerőre emelkedése után követte el.” Az Alkotmánybíróság szerint a Legfelsőbb Bíróság nem avatkozott a törvényhozó kompetenciájába, és nem tett többet, mint egy elmaradt, de a Btk. egész rendszeréből és különösen a fiatalkorúakra vonatkozó speciális rendelkezésekből logikusan levezethető, valamennyi bíróság által követendő szabályt tett egyértelművé.

– a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 3. számú melléklete 15., 16. és 17.3 pontjai, valamint a 3. számú melléklet kiegészítő szabályai 10. pont a) alpontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (1411/B/2009.);

Az Alkotmánybíróság visszautasította a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 3. számú melléklete 15., 16. és 17.3. pontjai, valamint a 3. számú melléklet kiegészítő szabályai 10. pont a) alpontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt, mert – tekintettel az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdésére – az eljárásra nincs hatásköre.

– a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 2. §-ával, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 4. §-ával, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvénnyel összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült végzés (705/E/2005.);

Az Alkotmánybíróság visszautasította a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 2. §-ával, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 4. §-ával, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvénnyel összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt, mert az eljárásra nincs hatásköre. A végzés indokolása szerint nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe annak vizsgálata, hogy egy adott jogszabály, vagy jogszabályi rendelkezés szakmailag megalapozott-e, vagy egyébként szükséges-e.

– az Országos Választási Bizottság 292/2009. (VI. 23.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (702/H/2009.);

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság 292/2009. (VI. 23.) OVB határozatát, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította. Az OVB vitatott határozatában hitelesítette az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát, amelyen a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az országgyűlési választásokon az egyéni választókerületekben a független jelöltet pártok kampányukkal és anyagiakkal ne támogathassák?” A határozat indokolása szerint a „kampányukkal és anyagiakkal” fordulat együttállása miatt a választópolgárok nem dönthetnek akként, hogy csak az egyik feltételt támogassák ajánlásukkal. A népszavazásra szánt kérdés ezért nem felel meg a választópolgári egyértelműség követelményének.

– az Országos Választási Bizottság 406/2010. (V. 27.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (957/H/2010.);

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 406/2010. (V. 27.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven a következő kérdés szerepelt:„Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson a bírák által betartandó etikai normákról és az – állampolgárok által is kezdeményezhető – etikai eljárás szabályairól?” A határozat indokolása szerint a feltenni kívánt kérdés az egyértelműség követelményének nem felel meg.

– az Országos Választási Bizottság 407/2010. (V. 27.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (958/H/2010.);

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 407/2010. (V. 27.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson a köztisztviselők által betartandó etikai normákról és az – állampolgárok által is kezdeményezhető –  etikai eljárás szabályairól?”. A határozat indokolása szerint a feltenni kívánt kérdés az egyértelműség követelményének nem felel meg.

– a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (7) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (474/B/2008.);

Az Alkotmánybíróság megszüntetette a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (7) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást, mert a támadott rendelkezést a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény 39. §-a 2010. december 22-vel új szöveggel állapította meg, mely az indítványozó által kifogásolt rendelkezést már nem tartalmazza.

– a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (235/B/2009.);

Az Alkotmánybíróság visszautasította a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt, mert – tekintettel az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdésére – az eljárásra nincs hatásköre.

– a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 38. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (1315/B/2007.);

Az Alkotmánybíróság visszautasította a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 38. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt, mert – tekintettel az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdésére – az eljárásra nincs hatásköre.

– az Országos Választási Bizottság 445/H/2009. (XI. 20.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1315/H/2009.);

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 445/2009. (XI. 20.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven a következő kérdés szerepelt:„[e]gyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési és önkormányzati képviselők a leadott szavazatukért teljes anyagi felelősséggel tartozzanak?” A határozat indokolása szerint a feltenni kívánt kérdés az egyértelműség követelményének nem felel meg.