EN

 

– a Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről szóló 1127/2010. (V.21.) Korm. határozat alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet parafálása;

– a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. § (1) bekezdések alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat aláírása;

– a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 2007. július l-jéig hatályban volt 11/D. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat aláírása;

– a kormánytisztviselők jogállásról szóló 2010. évi LVIII. törvény alkotmányosságának vizsgálatára irányuló indítványok elbírálása tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 86. § (1) bekezdése és 131. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 206. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23/C. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 34/A. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 6. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– a gyógyszerellátás törvényi szabályozásával összefüggő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

 

Összefoglaló

Az Alkotmánybíróság a 2011. január 24-25-i teljes ülésén megtárgyalta a napirendre tűzött határozat-tervezeteket. A testület tagjai aláírták

– a Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről szóló 1127/2010. (V.21.) Korm. határozat alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozatot (967/B/2010. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság közjogi érvénytelenség miatt alkotmányellenesnek találta és 2011. június 30-i hatállyal megsemmisítette a Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről szóló tavaly májusi kormányhatározatot. A testület többségi véleménye szerint a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet nem megfelelő jogi formában hirdették ki, azaz a kérdést nem határozatban, hanem rendeletben kellett volna szabályozni. A határozathoz Kovács Péter alkotmánybíró különvéleményt fűzött, amelyhez Lenkovics Barnabás alkotmánybíró csatlakozott.

 

– a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. § (1) bekezdések alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozatot (1317/B/2010. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A határozat indokolása szerint az a tény, hogy a társasházi törvény – bizonyos kivételekkel – az alapító okirat módosításához egyhangúságot követel, nem sérti az Alkotmányban biztosított tulajdonhoz való jogot.

 

– a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 2007. július l-jéig hatályban volt 11/D. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozatot (117/B/2007. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 2007. július 1-jéig hatályban volt 11/D. §-a alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 37. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A rendelkezés azon személyeknek a körét határozza meg, akik a felügyelet előtti eljárásban ügyfelek lehetnek.

 

– a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23/C. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozatot (1423/B/2010. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23/C. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezéseket. A támadott, 2010. június 2-ától hatályos jogszabályi rendelkezés szerint a végrehajtási záradékolásra nem a bíróság, illetve nem is bármely közjegyző, hanem kizárólag az okiratot készítő közjegyző jogosult. Az indítványozó szerint ez sérti a bírói függetlenség elvét. Az Alkotmánybíróság ezzel szemben megállapította, hogy a közjegyző a már végrehajtható okirat záradékolásával hatósági jogszolgáltató tevékenységet fejt ki, ami nem minősül ítélkező tevékenységnek.