EN

 

– a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (1746/B/2010.)

– az egyes eljárási és igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXIX. törvénnyel módosított, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos, valamint a nemzetközi szerződésbe ütközése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (1149/C/2011.)

– az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 13. § (1) bekezdése valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 130. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (1736/B/2010.)

– a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 118. § (1) bekezdése, valamint 130. § (1) és (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (997/D/2009.)

– a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 20/E. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (1162/D/2011.)

– az adózás rendjéről szóló 2003. évi CXII. törvény 100. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (671/D/2011.)

– az Országos Választási Bizottság 152/2011. (IX. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (1368/H/2011.)

– az Országos Választási Bizottság 153/2011. (IX. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (1369/H/2011.)

– az Országos Választási Bizottság 155/2011. (IX. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (1370/H/2011.)

– az Országos Választási Bizottság 118/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (1184/H/2011.)

– az Országos Választási Bizottság 119/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (1182/H/2011.)

– az Országos Választási Bizottság 129/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (1173/H/2011.)

– az Országos Választási Bizottság 130/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (1172/H/2011.)

– az Országos Választási Bizottság 120/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (1183/H/2011.)

– az Országos Választási Bizottság 128/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet (1175/H/2011.)

– az Országos Választási Bizottság 137/2011. (VIII. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet. (1255/H/2011.)

– az Országos Választási Bizottság 147/2011. (IX.9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet. (1364/H/2011.)

– a szabálysértésekről szóló, 1999. évi LXIX. törvény 111. § (9) bekezdés első mondata, valamint a 111. § (10) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (1152/B/2011.)

– a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 32. § (1) bekezdése, illetve az (1) bekezdés d)-e) pontjai, valamint a 32. § (4) és (5) bekezdések alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (318/B/2006.)

– a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 46. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (653/B/2011.)

– a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (3) bekezdése, 67. § (4) bekezdése, 71. § (8) bekezdése, és 73. § (5) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (1008/B/2010.)

– a vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 5. §-a és 47. § (6) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet. (467/B/2010.)

– a Fővárosi Bíróság 18.K.30.017/2010/12. számú ítéletével összefüggésben benyújtott, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény – 2002. január 1. napjától 2007. december 31. napjáig hatályban volt – 23/A. § (7) bekezdése „a futamidő végén tulajdonátszállást eredményező” szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet (1408/D/2010.)

 

Összefoglaló az Alkotmánybíróság 2011. december 5-6-i teljes üléséről

 

Az Alkotmánybíróság december 5-6-i teljes ülésén megtárgyalta a napirendjén szereplő előterjesztéseket. A testület az alábbi döntéseket hozta:

A szabálysértésekről szóló, 1999. évi LXIX. törvény 111. § (9) bekezdés első mondata, valamint a 111. § (10) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (1152/B/2011. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság elutasította a szabálysértésekről szóló, 1999. évi LXIX. törvény 111.§ (9) bekezdés első mondata, valamint a 111.§ (10) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy – az indítványozó álláspontjával szemben – a támadott rendelkezés nem eredményez hátrányos megkülönböztetést az egyes eljárás alá vont személyekkel szemben. A határozat indokolása szerint nem eredményez a pénzbírsággal sújtott személyek között semminemű megkülönböztetést az, hogy a jogalkotó a kiszabott pénzbírságnak csak egy meghatározott részét engedi átváltoztatni súlyosabb büntetési nemre.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 32. § (1) bekezdése, illetve az (1) bekezdés d)-e) pontjai, valamint a 32. § (4) és (5) bekezdések alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (318/B/2006. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság elutasította a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 32. § (1) bekezdése, illetve az (1) bekezdés d)-e) pontjai, valamint a 32. § (4) és (5) bekezdések alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott rendelkezések esetében homogén csoportot nem az orvosok, hanem az egészségügyi dolgozók jelentik. A szabályozás nem valósít meg önkényes, ésszerű indokot nélkülöző megkülönböztetést az orvosok között. Az indítványozó által kifogásolt, utaló jellegű jogszabályi rendelkezések nem sértik a jogbiztonságot, mert ahhoz a jogalkotó mindenki számára megismerhető módon kapcsolta a törvény vonatkozó szabályainak végrehajtását célzó rendeleteket.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 46. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (653/B/2011. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság elutasította a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 46. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt, mert a kifogásolt rendelkezés, valamint a bírósághoz fordulás és a jogorvoslat joga között sincs érdemi alkotmányossági összefüggés.

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (3) bekezdése, 67. § (4) bekezdése, 71. § (8) bekezdése, és 73. § (5) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (1008/B/2010. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság elutasította a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (3) bekezdése, 67. § (4) bekezdése, 71. § (8) bekezdése, és 73. § (5) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság szerint a törvény által kitűzött legitim cél az egységes és minőségi személyzetpolitika kialakítása. Önmagában az, hogy a kifogással szemben nem lehet jogorvoslattal élni, vagy bírósághoz fordulni, nem valósít meg alkotmánysértést, lévén a vezetői megbízatások elnyerésének elmaradása nem valósít meg alapjogsérelmet, a közhivatal viseléséhez való jog nem teremt alanyi jogi jogosultságot közigazgatási vezetői tisztség elnyerésére. A határozathoz Bragyova András és Kiss László alkotmánybírók különvéleményt fűztek.

A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 5. §-a és 47. § (6) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (467/B/2010. AB végzés)

Az Alkotmánybíróság megszüntette a vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 5. § utolsó mondata és 47. § (6) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást, mert a támadott rendelkezést az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 39. §-a 2011. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte.

A Fővárosi Bíróság 18.K.30.017/2010/12. számú ítéletével összefüggésben benyújtott, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény – 2002. január 1. napjától 2007. december 31. napjáig hatályban volt – 23/A. § (7) bekezdése „a futamidő végén tulajdonátszállást eredményező” szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (1408/D/2010. AB végzés)

Az Alkotmánybíróság visszautasította a Fővárosi Bíróság 18.K.30.017/2010/12. számú ítéletével összefüggésben benyújtott, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény – 2002. január 1. napjától 2007. december 31. napjáig hatályban volt – 23/A. § (7) bekezdése „a futamidő végén tulajdonátszállást eredményező” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Alkotmánybíróság kimondta: a jogállamiság részét képező jogbiztonság és az abból fakadó normavilágosság követelménye önmagában nem minősül a polgárok Alkotmányban biztosított jogának, ezek alapján konkrét alapjogsérelem nem állapítható meg.

Az Országos Választási Bizottság 152/2011. (IX. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1368/H/2011. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 152/2011. (IX. 9.) OVB határozatát, amelyben hitelesítette az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató rendes felmondásának indoka továbbra is csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehessen?”

Az Országos Választási Bizottság 153/2011. (IX. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1369/H/2011. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 153/2011. (IX. 9.) OVB határozatát, amelyben hitelesítette az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató rendes felmondása esetén a felmondási idő továbbra is legalább 30 nap legyen?”

Az Országos Választási Bizottság 155/2011. (IX. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1370/H/2011. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 155/2011. (IX. 9.) OVB határozatát, amelyben hitelesítette az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató rendes felmondása esetén a felmondási idő alatt a munkavégzés alól felmentett munkavállalót továbbra is átlagkeresete illesse meg?”

Az Országos Választási Bizottság 118/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1184/H/2011. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 118/2011. (VII. 26.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyet ért e ön azzal, hogy több hazai képzést kellene támogatni felnőttképzésen belül a magyar Kormánynak a munkáltatói igényeknek és az elhelyezkedési reményben?”

Az Országos Választási Bizottság 119/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1182/H/2011. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 119/2011. (VII. 26.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyet ért e ön azzal, hogy a hazai templomainkat településeken nem illik berácsoztatni, mert elveszíti templomi mivoltát, és más ország sem teszi ezt?”

Az Országos Választási Bizottság 129/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1173/H/2011. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 129/2011. (VII. 26.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a diplomások, középfokú végzettségűek, szakmunkások közmunkán belül akár sepregetnek ma munkahelyek híjján a hátrányos térségekben élve?”

Az Országos Választási Bizottság 130/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1172/H/2011. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 130/2011. (VII. 26.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyet ért e ön azzal, hogy a jövőben hazánkban a munkáltatók a túlórát szabadnapban adhatja ki bárkinek, és ne pénzben mutatkozzon fizetéskor?”

Az Országos Választási Bizottság 120/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1183/H/2011. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 120/2011. (VII. 26.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyet ért e ön azzal, hogy a hamburgeradó és egyéb egészséget veszélyeztető élelmiszerre plusz adót rónak, hiszen Európában az egyik legmagasabb a hazai élelmiszerek áfája?”

Az Országos Választási Bizottság 128/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1175/H/2011. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 128/2011. (VII. 26.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyet ért e ön azzal, hogy a gyilkosok, korrupciós ügyek, stb. súlyos cselekménnyel vádolt polgárok 24 óráig nem kaphatnak ügyvédet, aki védje őket tárgyalásokon?”.

Az Országos Választási Bizottság 137/2011. (VIII. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1255/H/2011. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 137/2011. (VIII. 9.) OVB határozatát, amelyben hitelesítette az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 23. §-a, miszerint „Nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be.” módosuljon úgy, hogy „Nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét nem töltötte be.”?”

Az Országos Választási Bizottság 147/2011. (IX.9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1364/H/2011. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság 147/2011. (IX. 9.) OVB határozatát, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította. Az OVB határozatában hitelesítette az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon végzett munkáért járó bérpótlék mértéke, abban az esetben, ha a munkavállaló nem kap másik pihenőnapot, továbbra se lehessen alacsonyabb a személyi alapbér száz százalékánál?” Az Alkotmánybíróság megállapította: a népszavazásra feltett kérdés nem elégíti ki az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 13. §-ában rögzített egyértelműség követelményét.