EN

 

– a társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2. § (6) bekezdése, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata (1651/B/2010.)

– Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat szabálysértésekről szóló 33/2005. (VI. 27.) számú önkormányzati rendeletének 14. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata (166/B/2011.)

– a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/A. § (1)-(2) bekezdése, a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 63/B. § (2) bekezdése, továbbá a felszámolók, a vagyonfelügyelők és az ideiglenes vagyonfelügyelők elektronikus kijelölésének szabályairól szóló 36/2010. (V. 13.) IRM rendelet egésze alkotmányellenességének vizsgálata (1697/B/2010.)

– Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a családok és gyermekek támogatásáról szóló 42/2010. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (3), (4) és (5) bekezdése, és a 4. § (1), (6) és (7) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata (847/H/2011.)

– a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 6. §-a alkotmányellenességének vizsgálata (1018/B/2008.)

– az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. § (12) bekezdése, valamint 2. számú melléklete II./Általános rendelkezések/A/2. pontjának c) alpontja alkotmányellenességének vizsgálata (140/B/2005.)

– a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 45. §-a alkotmányellenességének vizsgálata (600/B/2010)

– az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 22. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata (53/B/2009.)

– az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 164/A. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata (129/B/2008.)

– az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény alkotmányellenességének vizsgálata (1193/B/2008.)

– Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat területén felmerült hatásköri összeütközés megszüntetésének vizsgálata (874/F/2008.)

 

Összefoglaló az Alkotmánybíróság 2011. december 28-i teljes üléséről

 Az Alkotmánybíróság a 2011. december 28-i teljes ülésén megtárgyalta a napirendjén szereplő előterjesztéseket. Az ülésen a magán-nyugdíjpénztári ügyben nem született döntés. A testület az alábbi határozatokat hozta. A határozatok teljes szövegei a Friss határozatok menüpont alatt érhetőek el.

– Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat szabálysértésekről szóló 33/2005. (VI. 27.) számú önkormányzati rendeletének 14. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (166/B/2011. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság a 2011. december 28-án hozott határozatában döntött az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a guberálást szankcionáló kaposvári önkormányzati rendeletet kifogásoló indítványáról. Az Alkotmánybíróság a guberálás szabálysértéssé minősítését alkotmányellenesnek ítélte, és az ezt szabályozó rendelkezést megsemmisítette.

– a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/A. § (1)-(2) bekezdése, a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 63/B. § (2) bekezdése, továbbá a felszámolók, a vagyonfelügyelők és az ideiglenes vagyonfelügyelők elektronikus kijelölésének szabályairól szóló 36/2010. (V. 13.) IRM rendelet egésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (1697/B/2010. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság elutasította a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/A. § (1)-(2) bekezdése, a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 63/B. § (2) bekezdése, továbbá a felszámolók, a vagyonfelügyelők és az ideiglenes vagyonfelügyelők elektronikus kijelölésének szabályairól szóló 36/2010. (V. 13.) IRM rendelet egésze – utóbbi tekintetében az Alkotmány 50. § (5) bekezdésére alapított – alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság nem osztotta az indítványozó álláspontját, miszerint a csődtörvény elvonja az ügyet az eljáró bírótól. A határozat indokolása szerint a felszámoló kijelölésének módja nem függ össze az érdemi munkával, csupán előkészítő funkciója van, technikai segítség ahhoz, hogy a számítógép a megfelelő szakképzettségű, kevésbé leterhelt személyt válassza ki.

– az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. § (12) bekezdése, valamint 2. számú melléklete II./Általános rendelkezések/A/2. pontjának c) alpontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (140/B/2005. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság elutasította az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. § (12) bekezdése, valamint 2. számú melléklete II./Általános rendelkezések/A/2. pontjának c) alpontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság megállapította: miután az indítvány nem központi adónemre és nem adókötelem tartalmára vonatkozik, az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdése alapján van hatásköre a támadott jogszabály felülvizsgálatára. A határozat indokolása szerint az adóelőleg kiszámítási módját – bizonyos alkotmányos korlátok között – adótechnikai szabályként kezeli és nem állapít meg alkotmányellenességet pusztán amiatt, mert a törvényalkotó által több, lehetséges szabályozási mód közül kiválasztott konkrét számítási előírás magában rejti annak lehetőségét: egyes adózók a végelszámoláskor bizonyos – túlfizetésként jelentkező – összeg visszaigénylésére lesznek jogosultak.

– a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 45. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (600/B/2010. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 45. §-a alkotmányellenes, ezért azt megsemmisítette. A határozat indokolása szerint a támadott rendelkezés a választási kampány során a választópolgárok személyes adatainak a jelöltek, jelölő szervezetek általi kezelését anélkül teszi lehetővé, hogy az érintett jogosult lenne megtiltani a róla nyilvántartott adatok kiadását. Ez a szabályozás az információs önrendelkezési jognak olyan korlátozását eredményezi, amelyet alkotmányos érték védelme nem tesz szükségessé.

– az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 22. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (53/B/2009. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 22. § (4) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt megsemmisítette. A határozat indokolása szerint álláspontja szerint az egészségügyi ellátás tervezésének, szervezésének elősegítése, mint adatkezelési cél nem teszi elengedhetetlenül szükségessé a személyazonosító adatok kezelését. Az egészségügyi ellátás szervezésének, tervezésének elősegítése általánosságban ugyanis anonimizált egészségügyi adatok segítségével is biztosítható. Különösen nem indokolt az adatkezelés ilyen formában történő előírása arra tekintettel, hogy az a jogi intézményrendszer, amely a támadott rendelkezésben meghatározott adattovábbítás jogalkotói indoka lett volna, nevezetesen az irányított betegellátási rendszerrel összefüggésben az ellátásszervezővel kapcsolatos ellenőrzési tevékenység biztosítása a társadalombiztosítási igazgatási szerv számára, megszűnt. A rendelkezés – pontosan meg nem határozható tartalmú célból – készletező jellegű adatkezelést tesz lehetővé az egészségbiztosítási szerv számára. A határozathoz Bihari Mihály, Kovács Péter, Lenkovics Barnabás és Pokol Béla alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

– az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 164/A. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (129/B/2008. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság elutasította az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 164/A. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés a retrospektív vizsgálatok tekintetében túl széles felhatalmazást ad a miniszternek a jogalkotásra. Az Alkotmánybíróság megállapította: az egészségügyi törvény konkrétan meghatározza, hogy mely tárgykör (utólagos beavatkozással nem járó vizsgálat) esetében, és mely konkrét összefüggés tekintetében (kutatási alany tájékoztatása és vizsgálatba való beleegyezése) ad a miniszternek felhatalmazást a beavatkozással nem járó vizsgálatok általános szabályaitól eltérő rendelkezések alkotására.

– az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (1193/B/2008. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság elutasította az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvénnyel összefüggésben mulasztás megállapítására irányuló indítványt. A határozat indokolása szerint a jogszabály a gyógyszertárak, gyógyászati segédeszköz-forgalmazók és gyógyfürdők adatkezelése tekintetében is szabályozza az adatkezelés egyes kérdéseit. Emellett mögöttes szabályként az adatvédelmi törvény rendelkezései irányadók a betegellátókra.

– Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat területén felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése tárgyában készült határozat (874/F/2008. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat területén felmerült, a felszín alatti vizek kárelhárítási feladatainak ellátására hatáskörrel rendelkező szervként Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlését jelölte ki. A Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat polgármestere negatív hatásköri összeütközés feloldása érdekében fordult az Alkotmánybírósághoz. A határozat indokolása szerint a vitatott hatásköri kérdést a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4. §-ának (3) bekezdése egyértelműen szabályozza akként, hogy a szóban forgó feladat- és hatáskör címzettjeként a fővárosi önkormányzat közgyűlését jelöli meg.