EN

 

– az egyes eljárási és igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXIX. törvénnyel módosított, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos, valamint a nemzetközi szerződésbe ütközése alkotmányellenességének vizsgálata (1149/C/2011.)

– a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény alkotmányellenességének vizsgálata (1279/B/2011.)

– a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 20/E. §-a alkotmányellenességének vizsgálata (1162/D/2011.)

– Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat szabálysértésekről szóló 33/2005. (VI. 27.) számú önkormányzati rendeletének 14. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata (166/B/2011.)

– a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 197/A. § (5) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata (1591/B/2010.)

– a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 6. §-a alkotmányellenességének vizsgálata (1018/B/2008.)

– az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. § (12) bekezdése, valamint 2. számú melléklete II./Általános rendelkezések/A/2. pontjának c) alpontja alkotmányellenességének vizsgálata (140/B/2005.)

– a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata (884/B/2011.)

– Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a családok és gyermekek támogatásáról szóló 42/2010. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (3), (4) és (5) bekezdése, és a 4. § (1), (6) és (7) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata (847/H/2011.)

– a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 17. § (3) bekezdése, 18. §-a és 67. §-a alkotmányellenességének vizsgálata (395/B/2010.)

– a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/A. § (1)-(2) bekezdése, a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 63/B. § (2) bekezdése, továbbá a felszámolók, a vagyonfelügyelők és az ideiglenes vagyonfelügyelők elektronikus kijelölésének szabályairól szóló 36/2010. (V. 13.) IRM rendelet egésze alkotmányellenességének vizsgálata (1697/B/2010.)

– a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXI. törvény 15. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata (249/D/2009.)

– a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény35. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata (419/B/2010.)

– a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi CXV. törvény 117. § második mondata, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 107. § (1) bekezdése hivatkozott szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata (932/B/2006.)

– a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 155/A. §-a alkotmányellenességének vizsgálata (749/D/2011.)

– az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. 7. § (2) bekezdés b) pontjának és (3) bekezdés b) pontjának a „feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott” szövegrész alkotmányellenességének vizsgálata (86/B/2009.)

– az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 6. §-a alkotmányellenességének vizsgálata (1179/B/2010.)

– az Országos Választási Bizottság 171/2011. (IX. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata (1515/H/2011.)

– az Országos Választási Bizottság 117/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata (1236/H/2011.)

– az Országos Választási Bizottság 113/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata (1221/H/2011.)

– az Országos Választási Bizottság 115/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata (1222/H/2011.)

– az Országos Választási Bizottság 482/2009. (XII. 11.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata (1425/H/2009.)

– az Országos Választási Bizottság 458/2009. (XI. 30.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata (1395/H/2009.)

 

Összefoglaló az Alkotmánybíróság 2011. december 12-13-i teljes üléséről

Az Alkotmánybíróság december 12-13-i teljes ülésén megtárgyalta a napirendjén szereplő előterjesztéseket. A testület az alábbi döntéseket hozta. A határozatok teljes szövegei a Friss határozatok menüpont alatt érhetőek el.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 20/E. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (1162/D/2011. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság elutasította a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 20/E. § (5)-(6) bekezdésének az Alkotmány 57. § (1) bekezdésébe ütközése megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó azért kérte a támadott rendelkezés megsemmisítését, mert az az Alkotmány 57. § (1) bekezdésével ellentétesen lehetővé teszi az ügy tárgyalás nélküli megítélését. A határozat indokolása szerint az Alkotmánybíróság nem tekinti az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében biztosított alapjog szükségtelen és aránytalan korlátozásának, hogy a támadott rendelkezés nemperes eljárásban, tárgyalás tartása nélkül szabályozza a névjegyzék összeállításával kapcsolatos jogorvoslatot.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 6. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (1179/B/2010. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság elutasította az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 6. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az indítványozó szerint az Alkotmány 2. § (3) bekezdésében található, a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására irányuló tilalomba ütközik az alkotmánybírákat jelölő bizottság összetételére vonatkozó szabályozás. Az Alkotmánybíróság megállapította: a jelölő bizottságok paritásos alapon történő összeállításának felváltása a képviselői létszámarányok figyelembevételével, nincs alkotmányjogilag értékelhető összefüggésben az Alkotmány 2. § (3) bekezdésével.

Az Országos Választási Bizottság 171/2011. (IX. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1515/H/2011. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 171/2011. (IX. 26.)OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a bírók teljes körű, az ítéletek tartalmára is kiterjedő ítélkezési tevékenységével összefüggő személyes felelősségét visszaállítsák, és azt a bírói szervezettől független eljárási és szervezeti keretek között bírálják el?”

Az Országos Választási Bizottság 482/2009. (XII. 11.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1425/H/2009. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság 482/2009. (XII. 11.) OVB határozatát, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította. Az OVB megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését, mert a hitelesítésre benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldánya a végrehajtási rendelet mellékletében található mintától eltérően a táblázat első, sorszámot tartalmazó rovata nem folyamatos számozást tartalmaz. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a táblázat első, sorszámot tartalmazó rovata nem folyamatos számozást tartalmaz, ami kizárólag formai, a konkrét ügyben a kezdeményezés törvényességét nem érintő eltérés.

Az Országos Választási Bizottság 458/2009. (XI. 30.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1395/H/2009. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 458/2009. (XI. 30.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „[e]gyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.) 4. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezést – az Országos Választási Bizottság eljárásában, munkaterhére tekintettel – akként módosítsa, hogy a napokban megállapított határidőket munkanapok szerint kell számítani?”.

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 17. § (3) bekezdése, 18. §-a és 67. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (395/B/2011. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság elutasította a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 17. § (3) bekezdése, 18. §-a és 67. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A határozat indokolása szerint a társasháztulajdon osztott jellegéből fakadóan nem alkotmányellenes, ha a jogalkotó a társasház-közösségnek – jogaik és törvényes érdekeik védelme érdekében – bizonyos jogokat ad a külön tulajdon használata módjának meghatározására. Ugyanakkor az Alkotmánynak a tulajdonhoz való jogra vonatkozó rendelkezéséből nem következik, hogy a társasháznak ez a joga kizárólagos lenne, s kizárná, hogy az önkormányzat normatív jelleggel szabályozza a külön tulajdon használatának más típusú, közösségi jellegű szempontjait.

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény35. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (419/B/2010. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság elutasította a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszközellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 35. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A támadott rendelkezés értelmében a gyógyászati segédeszköz forgalmazója az egészségbiztosítási szerv által a támogatás megállapítására irányuló eljárásban a közfinanszírozás alapjául elfogadott árnál magasabb árat nem köthet ki, illetve a megállapított támogatási összegtől és térítési díjtól nem térhet el. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a szerződési szabadság korlátozásának indokát a támogatott gyógyászati segédeszközök vonatkozásában éppen az Alkotmány 70/D. §-ának érvényesülését biztosítani kívánó szándék jelenti. Figyelemmel arra is, hogy a piaci ármeghatározás nem általában, hanem csak a támogatott gyógyászati segédeszközök forgalmazása tekintetében korlátozott, és a jogszabályi rendelkezések megteremtik az ár emelésének és csökkentésének feltételeit, az Alkotmány 9. § (1) bekezdésének sérelme nem állapítható meg.

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. 7. § (2) bekezdés b) pontjának és (3) bekezdés b) pontjának a „feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott” szövegrész alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés (86/B/2009. AB végzés)

Az Alkotmánybíróság megszüntette az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. 7. § (2) bekezdés b) pontjának és (3) bekezdés b) pontjának a „feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott” szövegrész alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást, mert az egyes választási törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVIII. törvény hatályon kívül helyezte az indítványozó által vizsgálni kért szövegrészt.