EN

 

– az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása

– a társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2. § (6) bekezdése, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása

– az Országos Választási Bizottság 283/2010. (IV. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása

– az Országos Választási Bizottság 382/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása

– az Országos Választási Bizottság 635/2010. (X. 1.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalás

 

Összefoglaló az Alkotmánybíróság 2011. augusztus 29-30-i teljes üléséről

Az Alkotmánybíróság az augusztus 29-30-i teljes ülésén megtárgyalta a napirendjén szereplő előterjesztéseket. A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos határozattervezet ügyében döntés egyelőre nem született. A testület tagjai az ülésen az alábbi döntéseket hozták:

– az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat  (728/B/2004.);

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 10. § (1) bekezdésének alkalmazásánál – az Alkotmány 54. § (1) bekezdéséből és az 59. § (1) bekezdéséből eredő – alkotmányos követelmény, hogy az egészségügyi ellátóhálózaton belüli egészségügyi és személyazonosító adatok továbbítására és összekapcsolására – a 4. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakon túl – a törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott célok esetén csak akkor kerülhet sor, ha azok az egészségügy-és betegellátó rendszer működésével közvetlenül összefüggnek. Az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában rámutatott: ha a jogszabályi rendelkezés alkotmányossága éppen a szabályozás hiányossága vagy homályossága miatt kérdéses, az Alkotmánybíróság kifejezetten is megállapíthatja az alkotmányos értelmezés tartományát, meghatározhatja azokat az alkotmányos követelményeket, amelyeknek a norma értelmezéseinek meg kell felelniük. A határozathoz Bihari Mihály és Lenkovics Barnabás alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

– az Országos Választási Bizottság 283/2010. (IV. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (739/H/2010.);

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 283/2010. (IV. 9.) OVB határozatát. Az OVB hitelesítette az országos népszavazás kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 84. § (1) bekezdését az Országgyűlés helyezze hatályon kívül és a törvény tegye lehetővé, hogy a választópolgár kötelező ügyvédi képviselet nélkül kérhesse a választási bizottság határozatának bírósági felülvizsgálatát?” Az Alkotmánybíróság a határozattal szemben benyújtott kifogás érveit nem találta megalapozottnak.

– az Országos Választási Bizottság 382/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (954/H/2010.);

Az Alkotmánybíróság – eltérő indokokkal – helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 382/2010. (V. 19.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arra nézve, hogy azok a bírósági felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmezők, akik a választási jogorvoslati eljárásban nem rótták le a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) jogegységi határozatban megjelölt illetéket és emiatt kérelmük érdemi vizsgálat nélkül, vagy hivatalból elutasításra került, a megalkotott törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül – illetékfizetés nélkül – kérhetik a bíróságtól az elutasított kérelmük érdemi elbírálását?” Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg sem a népszavazás rendeltetésének, sem pedig az egyértelműség követelményének.

– az Országos Választási Bizottság 635/2010. (X. 1.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat (1562/H/2010.);

Az Alkotmánybíróság – eltérő indokokkal – helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 635/2010. (X. 1.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta az országos népszavazás kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az ingatlan adásvételi szerződések ügyvéd, közjegyző vagy jogtanácsos közreműködése nélkül is alkalmasak legyenek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre?” Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az eredményes népszavazás alapján teendő jogalkotói aktus végső soron az Alkotmány burkolt módosítását eredményezné.