EN

 

– Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 206. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 16. § (1) bekezdésének „– ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát –„ szövegrésze, 17. § (5) bekezdése és 29. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– Budapest főváros közterületein és erdőterületein a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 38/1883. (XII. 27.) Főv. Kgy. 2005. június 30. napjáig hatályos rendelete 27. és 28. §-ai alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 233. § (1) bekezdés első mondata „z elsőfokú” szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 108. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 260. § (5) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.842/2009/10. számú ítélete ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása;

– A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 13. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 34. § (2) bekezdés d) pontja és a 34. § (4) bekezdése, továbbá a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvén y 8 § (4)-(7) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 12. § c) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 178. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása;

– A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása kitűzésének határidejével összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Összefoglaló az Alkotmánybíróság 2011. április 11-12-i teljes üléséről

Az Alkotmánybíróság az április 11-12-i teljes ülésén megtárgyalta a napirendjén szereplő előterjesztéseket. A testület tagjai az alábbi döntéseket hozták.

– az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 206. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (386/B/2005. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 206. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az indítványozó a törvény azon szabályozásának a megsemmisítését kérte, amely szerint fogvatartott kizárólag a jogszabályban meghatározott hozzátartozónak adhat szervet. Szerinte az elítélteknek is joguk van arra, hogy önzetlenségből akár idegen ember számára is szervet vagy szövetet adományozhassanak. Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az indítványt. Az Alkotmánybíróság 1991-ben, az úgynevezett első abortuszhatározatban kifejtette: az állam objektív, intézményes életvédelmi kötelessége kiterjed a keletkezőben lévő emberi életre is, csakúgy, mint a jövendő generációk életfeltételeinek biztosítására. Ez a kötelezettség azonban – ellentétben az élethez való alanyi joggal – nem abszolút. Ezért lehetséges, hogy vele szemben más jogokat mérlegeljenek. A határozathoz Balogh Elemér, Kiss László és Lenkovics Barnabás alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.

– az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 16. § (1) bekezdésének „– ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát –„ szövegrésze, 17. § (5) bekezdése és 29. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (671/B/2010. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 16. § (1) bekezdésének „– ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát –” szövegrésze, 17. § (5) bekezdése és 29. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítése irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában hangsúlyozta: miután az Alkotmány 32/B. § (1) bekezdése nem értelmezhető hatásköri szabályként, az indítványban támadott rendelkezések fogalmilag nem szűkíthetik az országgyűlési biztos hatáskörét, mert annak szabályozását az alkotmányozó hatalom a törvényhozó hatalom kompetenciájába utalta.

– a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 108. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (691/B/2005. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 108. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A testület elsősorban azt vizsgálta, hogy a döntően rendfokozathoz igazodó bérezés meghatározása az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének sérelmét eredményezi-e. Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy nem tekinthető alkotmányellenesnek az állomány azonos beosztásban tevékenykedő – és ennek alapján azonos csoportot képező –, de különböző rendfokozattal rendelkező tagjainak eltérő besorolása.

– a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 233. § (1) bekezdés első mondata „z elsőfokú” szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (1161/B/2005. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 233. § (1) bekezdés első mondata „z elsőfokú” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában megállapította, hogy a támadott rendelkezés kizárólag az elsőfokú bíróság eljárásában hozott határozatokra nézve tartalmaz előírást, azaz tárgyi hatálya nem terjeszthető ki a Legfelsőbb Bíróság által hozott határozatokra.

 – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 260. § (5) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (651/D/2009. AB határozat)

Az Alkotmánybíróság elutasította a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 260. § (5) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Alkotmánybíróság megállapította: a jogbiztonsághoz kiemelkedő alkotmányossági érdek fűződik, amely jelen esetben párosulva a jogalkotó gondos mérlegelésével kellően ésszerű alkotmányossági indokot adott arra, hogy a törvényalkotó a lakás kiürítése iránti kérelemnek helyt adó ítélet ellen kizárja a perújítást.