EN

Az Alkotmánybíróság kedden közzétett határozatában a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva kimondta, hogy nem alaptörvény-ellenes a Fidesz ajkai szervezete által az időközi képviselő-választási kampányban közzétett kisfilm, amely az MSZP-DK közös jelöltjét összefüggésbe hozta az ajkai vörösiszap-katasztrófával.

Az interneten március 29-én közzétett, Pad Ferenc bemutatkozik című videofelvételen elhangzott, hogy a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. „vezetői között ott ült Pad Ferenc”, akinek a „dolga az lett volna, hogy megakadályozza a katasztrófát, de ő semmit sem tett”.
Az eljárás kezdeményezői szerint a videó valótlan tényeket híresztel, sérti a jelölt becsületét és a választók jogos érdekét, mert negatívan befolyásolhatja a közvéleményt.
Az ügyben eljáró választási bizottságok elutasították a beadványt, mert álláspontjuk szerint a jelölt a katasztrófa idején a Mal Zrt. felügyelőbizottságának tagja volt, ez pedig a közfelfogás szerint azonos megítélés alá esik a társaság vezetőségi tagságával. Egyebek mellett azért, mert a felügyelőbizottságnak és tagjainak kötelezettségei közé tartozik minden, a vállalat működésével kapcsolatos anomália jelzése, ám a Mal Zrt. részéről senki sem tett semmit a tragédia elkerülése érdekében – indokolták döntésüket.
A Kúria azonban megváltoztatta a döntést, és azt állapította meg, hogy a valótlan tényállítások miatt jogsértő a kisfilm, valótlan tényállításai megsértették a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó választási eljárási alapelvet.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor 14 alkotmánybíró egyhangú döntésével megsemmisítette a Kúria határozatát azzal, hogy sérti a véleménynyilvánítás szabadságát.
Az Alkotmánybíróság arra mutatott rá, hogy a közügyek szabad vitatása a véleményszabadság fokozott védelme alatt áll, továbbá társadalmi érdek, hogy a választási kampányban nemcsak a közügyeket, hanem az egyes jelöltek alkalmasságát és a jelölő-támogató szervezet programját is megvitassák. Mindez kemény verbális csatározásokat is jelenthet, de ez része a kampány során megvalósuló véleménynyilvánítási szabadságnak.
Az Alkotmánybíróság a tapolcai választással kapcsolatos határozatában többször hivatkozott arra a két hónappal ezelőtti, szintén egyhangú döntésére, amelyben a veszprémi időközi választással kapcsolatban szintén a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva semmisítették meg a Kúria határozatát.
A Kúria akkor azt mondta ki, hogy a baloldali pártok által támogatott független Kész Zoltán – aki utóbb megnyerte a választást – képviselőjelöltként valótlan tényállítással megtévesztette a választókat. (Kész Zoltán kampányában arról beszélt, hogy a választáson 12 jelölt indul, közülük 11 fideszes „kamujelölt, az ellenzéki szavazók megosztására készülő kalandor”.)
Az Alkotmánybíróság azonban februárban is a véleményszabadságra hivatkozva semmisítette meg a Kúria döntését, kiemelve, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága kiterjed a jelöltek és a jelölőszervezetek által folytatott kampánytevékenységre. A választási kampányban a közszereplők egymás közötti kontextusában kell értelmezni és megítélni a véleménynyilvánítási szabadságot, illetve annak korlátait, továbbá „a választási kampány során tett, a másik jelöltet negatív színben feltüntető kijelentések a véleménynyilvánítási szabadság körébe tartoznak, ha ezzel a választópolgárok döntési lehetőségét kívánják elősegíteni”.
Veszprém megye 3-as – tapolcai, ajkai, sümegi – országgyűlési egyéni választókerületben azért kellett április 12-én időközi választást tartani, mert a térség fideszes országgyűlési képviselője, Lasztovicza Jenő januárban elhunyt.

MTI 2015. április 21.