EN

1. Mulasztásos alkotmánysértés az előzetes bírósági döntéshozatalokkal kapcsolatban

Az Alkotmánybíróság arra szólította fel az Országgyűlést a honlapján pénteken publikált határozatában, hogy december 31-ig alkosson jogszabályt, megszüntetve az előzetes bírósági döntéshozatali eljárással kapcsolatban megállapított mulasztásos alaptörvény-ellenességet.

A testület azt kifogásolta, hogy a polgári perrendtartásról szóló törvény nem tér ki arra: az ilyen eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem elutasításáról a bíróságnak döntenie kell és azt legkésőbb az ügydöntő határozatban köteles megindokolni.

A döntést egy cég beadványa alapján hozta meg az Alkotmánybíróság, ebben a vállalkozás négy, 2009. augusztusi – később a parkolási társaság által perre vitt –, összesen 67 ezer 500 forintos bírság ügyében folyó eljárás során emelt kifogást a hatályos szabályozás ellen.

Ugyanakkor az Alkotmánybírság elutasította a konkrét ügyben a Fővárosi Törvényszék által hozott ítélet alkotmányellenességének kimondását és megsemmisítését, mivel a Fővárosi Törvényszék a konkrét ügyben előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére kötelezett bíróság volt.

Ez a kötelezettség az előzetes döntéshozatali eljárás természeténél fogva azonban csak akkor köti a bíróságot, ha ténylegesen felmerül az előzetes döntéshozatal lehetősége. E lehetőség mérlegelése a kötelezett (tagállami) bíróság kompetenciájába tartozik – írták.

Hozzátették: a magyar bírói gyakorlat követi az Európai Bíróság precedensjogát, amikor megállapítja, hogy nincs helye előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének, ha a fél nem a közösségi jog értelmezését, hanem annak megállapítását kéri, hogy az irányadó magyar jog nem felel meg a közösségi jog által védett alapelveknek.

Az Alkotmánybíróság határozata itt érhető el >>

2. Az Alkotmánybíróság elutasította a devizahitelekkel kapcsolatos eredeti induló kamat fogalmára és a jobb árfolyamra vonatkozó panaszokat

Az Alkotmánybíróság tanácsa elutasította az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekről szóló devizahiteles törvénnyel kapcsolatban beadott indítványt, az indítványt tevők azt szerették volna elérni, hogy az úgynevezett „eredeti induló kamat” fogalmának meghatározása utólagos jogalkotói szerződésmódosításnak minősüljön, illetve a végtörlesztőkével azonos árfolyamon forintosítsák a tartozásukat.

Az Alkotmánybíróság a hétfőn hozott döntést honlapján tette közzé.

Az indítványozók szerint a devizahiteles törvény egy bizonyos pontja, amely értelmező rendelkezésként az úgynevezett „eredeti induló kamat” fogalmát határozza meg, utólagos jogalkotói szerződésmódosítást valósít meg.

A panaszosok azt is sérelmezték, hogy a törvény alapján a deviza, illetve deviza alapú kölcsönszerződések forintosítását piaci árfolyamon hajtották végre, míg 2011-ben a végtörlesztésre a jogalkotó a piacinál jóval kedvezőbb árfolyamon adott lehetőséget.

Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottaknak az alkotmányjogi panaszokat. A határozat indokolása szerint a szerződésekbe való állami beavatkozás alkotmányosan nem kizárt, a jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen – a clausula rebus sic stantibus elve alapján – megváltoztathatja. Ez azt jelenti, hogy a körülmények változása miatt erre a jogalkotó is jogosult, azokkal a feltételekkel, amelyek fennállása  esetén a bíróság is módosíthatja a korábban kötött szerződést.

Az alkotmánybírák szerint pusztán az „eredeti induló kamat” fogalmából nem következik bármely fennálló, a törvény hatálya alá tartozó szerződés által korábban megállapított induló kamat konkrét mértékének utólagos meghatározása, vagy módosítása.

A testület arra is felhívta a figyelmet, hogy a végtörlesztés és a forintosítás eltérései miatt nem lehet homogén, azaz egységes csoportként kezelni a két különböző szabályozás által érintetteket. Ezért az alaptörvényből nem vezethető le az, hogy a forintosítás során ugyanazt az árfolyam-kedvezményt kellene biztosítani, mint a végtörlesztés esetében.

A végtörlesztőknek a parlament önkéntes alapon a szerződés megszüntetésére adott lehetőséget, a piacinál jobb árfolyamon való törlesztésre. A forintosítás viszont nem szünteti meg a hitelszerződéseket, mindössze forint-alapra helyezi azokat. Ezért nem azonos a két devizahiteles csoport helyzete és ezért nem követelhet a forintosítással érintett hitelfelvevő a végtörlesztőével azonos árfolyamot.

Az Alkotmánybírság határozata itt érhető el >>

3. Pontosítani kell a haszonélvezettel összefüggő szabályozást

Pontosítani kell a törvényalkotónak a haszonélvezettel összefüggő szabályozást az Alkotmánybíróság keddi határozata szerint – ezt a testület honlapján pénteken tették közzé.

Az Alkotmánybíróság július 14-én megállapította, hogy alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn annak következtében, hogy a törvényalkotó a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013-as törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló ugyancsak 2013-as jogszabály 108. paragrafusa alapján megszűnt haszonélvezeti, illetve használati jogokhoz kapcsolódóan nem alkotta meg a kivételes, a szerződő felek közötti elszámolás során nem érvényesíthető, de érvényes szerződésekkel összefüggő vagyoni hátrányok kiegyenlítését lehetővé tevő szabályokat.

A testület ezért felhívta a törvényalkotót, hogy ez év december 1-jéig szüntesse meg az alaptörvény-ellenes mulasztást.

Ugyanakkor elutasította a paragrafus alaptörvény-ellenességének megállapítására, illetve annak megsemmisítésére vonatkozó indítványokat.

A paragrafus azt mondta ki, hogy a 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog továbbá használat joga 2014. május 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik. Egyben semmisnek minősítette a föld használati jogosultságának átengedéséről szóló olyan szerződést, amelyet a haszonélvezeti jog megszűnését követő időtartamra kötöttek. A törvényhely kimondta azt is, hogy az érintett haszonélvezeti jog jogosultja által a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény hatályba lépése előtt létesített, a föld használati jogosultságának átengedéséről szóló szerződés 2014. szeptember 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik.

Az ügyben egy magánszemély és három gazdálkodó szervezet fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz.

A testület a határozat indoklásában kifejtette: a törvényi úton történő szerződésmódosításnak, amennyire lehet, mindegyik fél méltányos érdekeit figyelembe kell vennie, vagyis az ilyen szerződésmódosításnak is érdekegyensúlyra kell törekednie.

Az alkotmánybírók szerint a jogalkotói beavatkozás felelősséggel jár, az nem okozhat a céljával nem indokolható hátrányokat. Ezzel szemben a támadott szabályozás a hiányosságánál fogva nem teremt megfelelő egyensúlyt a közérdekű korlátozás és az érintett személyek védett jogainak érvényesülése között.

A határozathoz Salamon László alkotmánybíró párhuzamos indokolást, míg Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Kiss László, Lévay Miklós és Sulyok Tamás alkotmánybírók különvéleményt csatoltak – olvasható a határozat ismertetésében.

Az Alkotmánybíróság határozata itt érhető el >>

MTI 2015. július 17., péntek