EN

Budapest, 2015. január 27., kedd (MTI) – Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesség miatt megsemmisítette kedden a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (FKMB) döntését, amely az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsának határozatával összhangban 3 millió forintos bírsággal sújtotta a napi.hu-t egy a Mollal összefüggő félrevezető információ közlése miatt, amelyet a tanács piacbefolyásolásnak minősített.

A 2013. október 16-án “Norvégia is figyelheti a Hernádi-ügyet” címmel megjelent cikk szerint a norvég állami olajalap mérlegelheti 1,6 százalékos Mol-részesedésének eladását, a magyar olajtársaság vezetője elleni, horvátországi korrupciógyanú miatt.
A cikk kitért arra is, hogy az olajalap részesedésének piacra dobása komoly eladói nyomás alá helyezhetné a Mol papírjait, ugyanakkor a döntés nem automatikus, az olajalapot kezelő norvég jegybank komoly vizsgálatának kell megelőznie, és nem egyértelmű, hogy hogyan viszonyulnak a Mollal kapcsolatba hozható korrupciós ügyhöz. A cikket azonos tartalommal tette közzé a Napi Gazdaság Kiadó Kft. által kiadott Napi Gazdaság című nyomtatott sajtótermék aznapi száma.
A Mol-részvények aznap nagy forgalomban 6 százalékos árfolyamesést szenvedtek el, 14 350 forintig csökkent az áruk nap közben, a papír végül 4,39 százalékos áreséssel, 14 600 forinton zárta a kereskedést.
A 2013. október 1-jétől az MNB-be integrált pénzügyi felügyelet – a stabilitási tanács – november 15-i határozata azt állapította meg, hogy a félrevezető információ közléséhez a napi.hu gondatlan magatartása vezetett, a szóban forgó cikk közzétételével a portál – és a cikket szintén közlő Napi Gazdaság kiadója – megsértette a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó rendelkezéseket, ezért bírságolta meg a tanács 3-3 millió forintra a portált és az újságot.
Az MNB közigazgatási határozatában kifejtette, hogy bár a cikkben foglalt tényállítások önmagukban valósak, ezeknek az információknak az ismertetése során a cikk túlnyomó részben a Mol részvénypiacára nézve leginkább szélsőséges forgatókönyv, a Mol-részvények olajalapból való kizárásának lehetőségét vizsgálta. A határozat szerint a cikkben vázolt gondolatmenet alátámasztottsága, valamint a levont radikális végkövetkeztetés súlya között jelentős aránytalanság húzódik.
Az MNB szerint az indítványozót az adott helyzetben kifejezetten magas szintű gondossági kötelezettség terhelte, amely mércének nem sikerült megfelelnie: nem működtetett olyan kontrollmechanizmust, amely hatékonyan képes megakadályozni a megalapozatlan, félrevezető információk közlését.
A napi.hu az MNB döntését bíróságon támadta meg, ám az FKMB elutasította a portál keresetét. Ezt a döntést támadta meg a napi.hu a alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybíróságon.
Az Alkotmánybíróság leszögezte: a támadott ítélet tévesen állapította meg, hogy az alaptörvényben foglalt szólás- és sajtószabadságra vonatkozó alapjogi érvelések és az Alkotmánybíróság határozataira épülő okfejtések a bírósági eljárásban nem vizsgálhatók.
Az Alkotmánybíróság szerint a szabad véleménynyilvánítást korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni. A közügyekkel kapcsolatos tények, információk közlésének fokozott védelme kiváltképp vonatkozik a sajtó működésére, mivel a sajtónak alkotmányos küldetése, hogy a közügyek alakulására befolyással lévő történéseket, körülményeket, összefüggéseket feltárja, és a nyilvánosság tudomására hozza. A média szabad tájékoztató tevékenysége a modern demokratikus nyilvánosság legfontosabb alkotóeleme, ezért központi jelentősége van annak, hogy a sajtó bizonytalanság, megalkuvás és félelem nélkül láthassa el ezt a feladatát. A piacbefolyásolást ez esetben megszorítóan kell értelmezni, úgy, hogy az ne tartsa vissza a sajtót az egyébként valós információk nyilvánosságra hozásától.
Az Alkotmánybíróság határozata kitér arra, hogy a Mol a magyar gazdaság és tőkepiac egyik legjelentősebb társasága, amely számottevő állami részesedéssel működik. A Mol horvátországi tulajdonszerzésével kapcsolatos korrupciós gyanú, az ezzel összefüggő eljárások, továbbá ezeknek a történéseknek a cég tulajdonosi körére, illetve részvényárfolyamára gyakorolt esetleges hatása közügynek, a hozzájuk kapcsolódó közlések közéleti vitához tartozó megszólalásoknak minősülnek. Az indítványozó által kiadott sajtótermék tehát a szólás- és sajtószabadság fokozottan védett, a média alkotmányos szerepe szempontjából kiemelten fontos körében tette közzé a szóban forgó információkat.
Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta azt is, hogy a sajtótól elvárható magatartás mindenekelőtt a közölt információk valóságának ellenőrzésére vonatkozik, az elvárható gondosság követelménye nem értelmezhető úgy, hogy az a sajtót az egyébként alátámasztott tények és összefüggések valósághű közlésétől elzárja.
Az FKMB-nek arról kellett volna döntenie, hogy a napi.hu szerkesztési módja egyértelműen megtévesztő volt-e és kellő indokul szolgálhatott-e a szankcionálásra; miután ez nem történt meg, az Alkotmánybíróság a támadott ítéletet megsemmisítette. Az MNB közigazgatási határozatának újbóli felülvizsgálata a bíróság hatáskörébe tartozik.
Az Alkotmánybíróság többségi határozatához öt alkotmánybíró – Balsai István, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária – fűzött különvéleményt.

MTI, 2015. január 27., kedd