Az Alkotmánybíróság honlapjára március 26-án, délben kikerült határozat indoklása kiemeli, hogy az alkotmányjogi panasszal ellentétben a támadott kúriai döntés nem korlátozza a passzív választójogot, illetve az ahhoz kapcsolódó véleménynyilvánítást, továbbá a kúriai döntés jogértelmezése nem tesz különbséget a képviselőjelöltek között.

Vitányi István (Fidesz-KDNP) Hajdú-Bihar megyei képviselőjelöltje alkotmányjogi panaszában a Kúria március 17-ei döntésének megsemmisítését kérte, mert az álláspontja szerint sérti az alaptörvény több rendelkezését.

A Kúria támadott végzésében többek között azt mondta ki, hogy a választási plakát elhelyezésére vonatkozó szabályokat a választási eljárásról szóló törvény kampányra vonatkozó fejezetének rendelkezései tartalmazzák, melyek szerint kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot, melyet néhány kivétellel korlátozás nélkül helyezhetnek el.

A törvény szerint ilyen korlátozás, hogy épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg – állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos. Továbbá a választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

A törvény kimondja még azt is, hogy a plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen.

A Kúria arra hívta fel a figyelmet, hogy a választási szervek a választási eljárásról szóló törvény fenti rendelkezéseinek való megfelelést vizsgálhatják, de nem alkalmazhatják például a közúti közlekedési szabályokat, vagy a reklámtáblák elhelyezésére vonatkozó rendeleti szabályokat. Így pedig a plakátok villanyoszlopra helyezése nem sérti az ilyen ügyben alkalmazandó választási eljárási törvényt.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt befogadta és érdemben elbírálta. A testület szerint az alkotmányjogi panasz alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést tartalmaz, amennyiben annak vizsgálatára irányul, hogy egyes választási kampányeszközök alkalmazásának milyen alkotmányos követelményei vannak az egyes, a panaszban nevesített alapjogokból eredően, továbbá, hogy a Kúria egymással összhangban nem álló döntései közül a panasz a korábbi, a plakátelhelyezést korlátozó jogértelmezésnek kíván utat nyitni az időben később született megengedő kúriai döntéssel szemben. Az Alkotmánybíróság a passzív választójog, a véleményszabadság és a jogegyenlőség sérelme körében vizsgálódott érdemben.

Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a Kúria kifogásolt határozata nem állapította meg a választási kampány egyik eszközének használatára vonatkozó tiltás fennállását. A döntés következtében valamennyi jelölt azonos, a korábbi kúriai döntésben értelmezetthez képest kiterjesztett jogi feltételekkel használhat választási plakátot. A Kúria döntése nem korlátozza a passzív választójogot, az annak gyakorlásához kapcsolódó véleménynyilvánítást, illetve a Kúria végzésében személyek közti különbségtétel nem ismerhető fel, a benne foglalt jogértelmezés nem tesz különbséget képviselőjelöltek között.

Az Alkotmánybíróság döntés kitért arra is, hogy a testület jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálatára és kiküszöbölésére korlátozódik, a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének, illetve a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára nincs hatásköre.

A bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság attól is tartózkodik, hogy a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó, szakjogi vagy kizárólag törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon.

A március 24-i keltezésű alkotmánybírósági határozat nyomán tehát továbbra is hatályban van a március 17-ei kúriai döntés, amely szerint a választási plakátok villanypóznára helyezése ügyében a választási eljárásról szóló törvényt kell alkalmazni, amely ezt nem tiltja.

Az Alkotmánybíróság határozatához a 15 tagú testületből 4 alkotmánybíró – Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Salamon László és Szívós Mária – fűzött különvéleményt, két alkotmánybíró betegség, illetve külföldi út miatt nem vett részt a döntés meghozatalában.

A közelmúltban már érkezett az Alkotmánybírósághoz a villanypóznákon elhelyezett választási plakátokkal kapcsolatos alkotmányjogi panasz azzal a kúriai döntéssel kapcsolatban, mely a közlekedési törvényre és más jogszabályokra hivatkozva fogalmazott meg tiltást, ám azt a beadványt az Alkotmánybíróság többségi döntése értelmében érdemi vizsgálat nélkül visszautasították. Az ahhoz az alkotmánybírósági döntéshez fűzött kisebbségi véleményekben már megjelent az a gondolat, hogy a választási kampány ilyen jellegű korlátozása sérti a véleménynyilvánítás szabadságát.

Az Alkotmánybíróság döntése itt olvasható >>

MTI 2014. március 26.