EN

Paczolay Péter nyilatkozata az MTI-nek

Az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke szerint a testületre vonatkozó megváltozott szabályozás következtében munkájuk depolitizálódhat és az egyéni jogsérelmek orvoslásának irányába terelődhet. Az új szabályok ugyanakkor továbbra is biztosítják, hogy az Ab a törvényhozás kontrollja legyen.

A hatásköri változások nyomán az Ab tevékenységében új egyensúly jön létre: az actio popularis megszűntetésével radikálisan csökken az utólagos normakontroll absztrakt, sokszor átpolitizált formájának szerepe, és az alkotmányjogi panasz lehetőségeinek kibővülésével a mindennapi jogsérelmek orvoslása, az egyéni alapjogvédelem kerül előtérbe. Ez a hangsúlyeltolódás összhangban áll az európai alkotmánybíráskodás fősodrával – mondta Paczolay Péter az MTI-nek.

Az elnök kifejtette: két évtizeden át bárki, egyéni érintettség nélkül is kezdeményezhette a parlament által megalkotott törvények alkotmányossági felülvizsgálatát, ezután erre csak a kormánynak, a törvényhozás egynegyedének és az ombudsmannak lesz lehetősége. Ugyanakkor a saját ügyében mindenki előtt nyitva áll a lehetőség, hogy az alapjogait sértő jogszabályok felülvizsgálatát kérve az Ab-hoz forduljon. Egyrészt továbbra is alkotmányjogi panasszal élhet az, akinek az ügyében a bíróság alkotmányellenes jogszabályt alkalmazott, másrészt kivételes esetben akkor is benyújtható a normakontrollt kezdeményező panasz, ha bírói eljárás nélkül, közvetlenül következik be a jogsérelem. Fontos kérdés, hogy az utóbbi körben a testület miként alakítja majd ki joggyakorlatát.

Az alkotmányjogi panasz mellett a bírák számára is megmaradt a lehetőség, hogy a konkrét ügyben, amelyben eljárnak, az Ab-hoz forduljanak, ha úgy vélik, alkotmánysértő jogszabályt kellene alkalmazniuk.

Paczolay Péter elmondta, az actio popularis megszűnése után is számos útja van annak, hogy az alkotmányellenes jogszabály az Ab-hoz kerüljön, ezért biztos abban, hogy az Ab a jövőben is kontrollja lesz a törvényhozásnak. Hozzáfűzte : a pénzügyi tárgyú törvények esetében a testület lehetőségeit továbbra is korlátozza a 2010 végén elfogadott hatáskörcsökkentés, ami megindokolhatatlan szűkítése az alkotmányossági felülvizsgálatnak.

Új jogintézmény a valódi alkotmányjogi panasz, amellyel az új szabályozás a törvényhozás aktusain túlra is kibővítette az alkotmányjogi panaszok körét. A valódi alkotmányjogi panasz akkor nyújtható be, ha a bírói döntés az érintett személy alkotmányban biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy a jogorvoslati lehetőség nem biztosított. A legnagyobb változás, hogy a valódi alkotmányjogi panasz alapján immár nemcsak az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály, hanem a bírói döntés alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja az Ab, és az alkotmányellenesség megállapítása esetén meg is semmisítheti.

Paczolay Péter szerint a valódi alkotmányjogi panaszok szűrése a nemzetközi tapasztalatok szerint azért kiemelkedően fontos, mert az ilyen ügyek áradata ellehetetlenítheti a testület munkáját. Ha az effajta alkotmánybírósági eljárások elhúzódnak, az a konkrét jogviták megnyugtató lezárását hátráltatja, ami végül súlyos egyéni érdeksérelmeket okozhat, miközben éppen ezek elkerülését célozta az új jogintézmény bevezetése. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy az Ab az alkotmányjogi panaszok közül csak a valóban alapvető alkotmányossági kérdéseket érintő, illetve a súlyos egyéni jogsérelmeket okozó ügyekkel foglalkozzon érdemben. Ezzel a szűréssel az ügymennyiség ésszerű keretek között tartható – mondta az elnök.

Paczolay Péter rámutatott arra, hogy az új szabályozás alapján az elnöknek a jövőben az ügyek ütemezésére, napirendre tűzésére nagyobb ráhatása lesz, ami hozzájárulhat a testületi munka hatékonyságának növeléséhez. Az Ab január elsején életbe lépett új ügyrendje pedig a testület életében eddig szokatlan módon konkrét határidőt szab meg az ügyek, illetve az egyes eljárási szakaszok befejezésére. Az alkotmánybírósági eljárások nem vezethetnek egy-egy konkrét jogvita elhúzódásához – hangsúlyozta az elnök.

Az elnök megjegyezte, hogy a testület 22 éves fennállása során most először van szabályos, állandó ügyrendje. Korábban ennek megalkotása az országgyűlés hatáskörébe tartozott, az azonban ezt elmulasztotta.

A valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével az Ab és a rendes bíróságok közti kapcsolat még inkább felértékelődik. Ezzel kapcsolatban Paczolay Péter elmondta: egész eddigi elnöki működése során igyekezett jó kapcsolatokat kialakítani a bírói karral, és benyomása szerint az új bírósági vezetők is nyitottak az Ab-val való eredményes szakmai együttműködésre. Ennek során az Ab-nak az új hatásköri szabályok között is tiszteletben kell tartania a bíróságok szakmai függetlenségét, az Ab nem válhat az igazságszolgáltatás újabb fellebbviteli fórumává.

A zökkenőmentes együttműködés alapvetően a jogkereső állampolgárok érdekeit szolgálja. Jó példa erre a parkolási perek kapcsán bírói indítványokra meghozott tavalyi alkotmánybírósági határozat. Ebben a vizsgált rendelkezések alkotmányellenessége mellett a testület azt is kimondta, hogy ezeknek a szabályoknak az alkalmazásától nemcsak az indítványukkal a testülethez forduló bírák tekinthetnek el pereikben, hanem mindazokban az ügyekben figyelembe vehető az alkotmánybírósági határozat, amelyekben megegyezik a jogi helyzet és lényegében a tényállás is azonos. Az ún. általános alkalmazási tilalom lehetősége bekerült az új törvényi szabályozásba is, ami jelentősen megkönnyítheti a bírói döntéseket, lerövidítheti az eljárásokat más sorozatperekben, például a lakásmaffiák elleni eljárásokban, vagy a munkajog területén is.

Az Ab elnöke kiemelte, hogy a bíróságok mellett nagy jelentőségű lesz az ombudsmannal való együttműködés is. Ez sem előzmények nélküli, legutóbb például a guberálást tiltó önkormányzati rendeletek alkotmányosságát vitató ombudsmani indítványnak adott helyt az Ab. Az új szabályozás nyomán azonban szinte az alkotmánybírósági eljárás részévé válik az ombudsman eljárása, hiszen az állampolgároktól érkező absztrakt normakontroll kezdeményezések rajta keresztül juthatnak el az Ab-ra. Az alapvető jogok biztosának kulcsszerepe lehet abban is, hogy a civil jogvédők tapasztalatait, valóságismeretét, kezdeményezéseit hasznosítsa és felkarolja.

Paczolay Péter más okból is úgy véli, hogy az új szabályozás alapján az actio popularis megszüntetése ellenére sem vesznek majd el a civil jogvédők fontos indítványai. A törvény ugyanis lehetőséget nyújt arra, hogy az alkotmányjogi panasz eljárásban jogvédő szervezet képviselője lássa el a kötelező jogi képviseletet. Ez fontos szerephez juthat abban, hogy a konkrét jogsértésekhez kapcsolódó eljárásokban a jogvédők az alkotmányos probléma konkrétabb bemutatásával, megszemélyesítésével a nagyközönség számára is átélhetővé tegyék azokat az elméleti kérdéseket, amelyek az adott ügyben megoldásra várnak.

* * *

Paczolay Péter első, hároméves elnöki periódusában, 2008 és 2011 között évente mintegy 1500-2000 új ügy érkezett az Ab-ra, számuk 2010-ben közel a harmadával növekedett, a korábbi ügyekkel együtt ebben az időszakban egyszerre összesen 3-4 ezer ügy volt folyamatban. A befejezett ügyek száma 2008-2010-ben 1500 körül ingadozott, majd 2011-ben megközelítette a 2500-at. Az év végén folyamatban lévő ügyek száma 1700 és 2200 között váltakozott 2008-2010-ben, azután 2011-ben 1543-ra csökkent. Körülbelül minden negyedik ügy, azaz mintegy 400 maradt folyamatban a hatásköri változások után január 1-jével.

A testület 2012. január 1-jén folyamatban lévő eljárásai megszűntek, amennyiben a jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, a parlamenti képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte.A korábbi indítványozók jelentős része ez év március végéig alkotmányjogi panasz formájában visszajuttathatja a testület elé alkotmányos aggályait, ha azok az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható.

Január közepén már érkeztek alkotmányjogi panaszok a testülethez, a napokban pedig újra benyújtották többek között a 98 százalékos különadóval, a bírák nyugdíjazása és a távhőszolgáltatással kapcsolatos egyes önkormányzati rendeletek alkotmányosságának vizsgálatára vonatkozó indítványokat – mondta el az elnök.

Az Ab 2009-ben 1,434 milliárd forintból gazdálkodott, a válság okozta megszorítások azonban a Donáti utcában is éreztették hatásukat és 2010-ben már csak 1,33 milliárd jutott a taláros testületnek. Mindkét évben 111 dolgozója volt az intézménynek. 2011-ben a 1,335 milliárdos fejezet a 25 fős gyarapodással – köztük szeptembertől 5 új alkotmánybíró érkezésével – összefüggésben 260 millió forintnyi többlethez jutott, a 2012-es költségvetése pedig 1,739 milliárd forint a 136 fős Ab-nek.

* * *

Az elnök kiemelte, hogy a hatásköri módosítások szükségszerűen vezettek az Ab szervezetét, eljárását érintő fontos változásokhoz. Az alkotmányjogi panaszok eljárásjogi feltételeinek, köztük a kötelező jogi képviseletnek a meglétét a főtitkár előkészítését követően egyesbíró vizsgálja, az érdemi befogadásról és az elbírálásról pedig öttagú tanácsok döntenek majd. Ha azonban az ügyben törvény megsemmisítése is felmerül, illetve társadalmi vagy alkotmányjogi jelentősége indokolja, az ügy a teljes ülés elé kerül. A törvény lehetőséget nyújt nyilvános ülés tartására is, ahol az érdeklődők jelenlétében az indítványozó, a rendes bírósági eljárásban szereplő felek, illetve ügyész is előadhatja majd érveit.

Az Ab átalakuló hatáskörei kapcsán az elnök üdvözölte, hogy a jövőben lehetőségük nyílik már elfogadott, kihirdetett, de még hatályba nem lépett törvények hatálybalépésének felfüggesztésére azzal, hogy rövid határidőn belül döntenek a kérdéses jogszabályhelyek alkotmányosságáról. Ennek létjogosultsága nyilvánvaló volt például a két éve megszavazott, de életbe nem lépett polgári törvénykönyv kapcsán, amikor különösen sok jogi érdeket sértett volna, hogy egy ennyire átfogó, rengeteg életviszonyt szabályozó törvény egyes pontjai néhány hónapig hatályban vannak, jogviszonyokat keletkeztetnek, majd az Ab megsemmisíti, és döntése nyomán nehezen kezelhető jogi helyzet alakul ki.

Az Ab-nak kivételes esetben lehetősége lesz továbbá arra is, hogy amennyiben az alaptörvény megsértésének veszélyét látja, felhívja a bíróságot az alkotmányjogi panasszal támadott bírói döntés végrehajtásának felfüggesztésére.

Az Ab hatásköreinek átalakulását értékelő nemzetközi véleményekről szólva Paczolay Péter elmondta, hogy az Európa Tanács Velencei Bizottsága az actio popularis megszűnését nem tekintette az európai gyakorlat megsértésének, mivel azt kellőképpen kompenzálja a valódi alkotmányjogi panasz bevezetése. Fontos volt ugyanakkor, hogy a Bizottság javaslatára a törvényhozás egynegyede és a kormány mellett az ombudsman is megkapta az utólagos normakontroll indítványozásának jogát.

Arra a felvetésre, hogy a Velencei Bizottság új magyar alaptörvénnyel kapcsolatos véleményét az ellentétes politikai oldalak a magyar belpolitikában gyökeresen eltérő módon interpretálják, az Ab elnöke elmondta: a testület értékelése vegyes volt, az új alkotmány megszületését támogatta, ugyanakkor kritikai elemeket is megfogalmazott az alkotmányozás módját, tempóját, és bizonyos pontokon a tartalmát illetően is.

A történeti alkotmány alaptörvénybe kerülése kapcsán Paczolay Péter fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ennek értelmezési kereteit majd az Ab dolgozza ki.

Az Ab elnöke rámutatott: Magyarország az Európai Unió tagja, ezért az uniós alapszerződésekben is rögzített európai alkotmányos örökséghez kell illeszkednie. A demokratikus jogállam működését megteremtő 1989-90-es alkotmányunk vitathatatlanul hordozta ezt az örökséget, így természetes, hogy rendelkezései javarészt az új alaptörvényben is megtalálhatók, több esetben – például a hatalommegosztás rögzítésekor – az Ab alkotmányértelmezéseivel együtt. A hazai alkotmányosság fejlődésében tehát a folytonosságnak kell meghatározónak lennie.