EN

A testület megállapította: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn, mivel a jogalkotó nem szabályozta a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok névváltoztatási eljárását, ami diszkriminatív helyzetet eredményez.

Az alkotmányjogi panasz indítványozója hazájában transzszexualitása miatt üldöztetésnek volt kitéve, amiért Magyarországon menekült státuszt kapott. Az indítványozó a neme megváltoztatása iránti kérelmet nyújtott be a Bevándorlási és Állampolgári Hivatalhoz, mert bár hivatalos iratai szerint nő, de ezen megjelölés nem tükrözi a valós nemi identitását. A Hivatal a kérelmet elutasította, arra hivatkozással, hogy a nem megváltozását az illetékes anyakönyvvezetőnek kell átvezetnie a születési anyakönyvön, erre azonban jelen esetben nincs lehetőség, mivel az indítványozó nem rendelkezik magyarországi születési anyakönyvvel. A döntéssel szemben a nem magyar állampolgár indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, azt azonban a bíróság elutasította, mivel álláspontja szerint nincs olyan jogszabály, amely meghatározná az érdemi döntés meghozatalára jogosult hatóságot. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz.

A testület az alkotmányjogi panaszt elutasította. A bíróságok nem járhatnak el közvetlenül az Alaptörvény alapján, hanem a jogszabályokat kell annak megfelelően értelmezniük és alkalmazniuk: amennyiben egy jogszabálynak többféle értelmezés adható, a bírónak azt kell kiválasztania, amelyik az Alaptörvénynek megfelelő.  Jelen ügyet azonban nem lehetett jogszabályok értelmezése útján elbírálni, mivel a jogrendszerben nem áll rendelkezésre olyan jogszabály, amit a bíró értelmezhetne. Az Alkotmánybíróság ezért hivatalból eljárva megállapította, hogy mulasztásos alaptörvény-ellenesség áll fenn, és felhívta az Országgyűlést, hogy 2018. december 31-ig szabályozza a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok névváltoztatási eljárását. A testület szerint a nemváltoztatásnak járulékos velejárója a névváltoztatás, az állam pedig köteles olyan szabályozást kialakítani, amely diszkriminációmentesen biztosítja a nyilvántartásokban történő átvezetést. Jelenleg a nemváltozással együttjáró névváltoztatási eljárás lehetősége csupán a magyar állampolgárok számára adott, a jogalkotó tehát diszkriminatív és az emberi méltósághoz való jogot sértő módon tett különbséget a magyar állampolgárok és a nem magyar állampolgárok között.

Az újonnan megalkotandó jogszabályi környezetben az indítványozónak lehetősége lesz kérelme ismételt benyújtására.

A határozathoz párhuzamos indokolást fűzött dr. Sulyok Tamás és dr. Szívós Mária alkotmánybíró. A határozat szövege itt, az adatlapja pedig itt érhető el.