Sajtókommüniké az építési vállalkozót megillető, a megrendelő ingatlanára bejegyezhető jelzálogjog alkotmányellenességéről

2010. március 29.

Az Alkotmánybíróság (Ab) március 29-én hozott határozatában a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 402. § (2) és (3) bekezdésének alkotmányosságát vizsgálta abból a szempontból, hogy a vállalkozókat megillető, a megrendelők ingatlanára bejegyeztethető jelzálogjog nem sérti-e a tulajdonhoz való jogot, valamint a jogbiztonság követelményét.

Az Ab áttekintette a jogintézmény megszületésének indokát, jogszabályi környezetét, a törvényjavaslat indokolását, valamint más országok szabályozását és megállapította, hogy önmagában az ingatlanon fennálló törvényes jelzálogjog sem a tulajdonhoz való alapvető jogot, sem pedig a jogállamiság követelményét nem sérti. Kimondta, hogy a kötelező jellegű, ingatlantulajdont terhelő jelzálogjog – mint tulajdoni korlátozás – közvetlenül az egyes vállalkozók magánérdekét, közvetve azonban a megrendelők teljesítési hajlandóságának növelését, mint a vállalkozói körbetartozások megszüntetését eredményező közérdeket, összességében pedig a nemzetgazdaság érdekét is szolgálja.

Ugyanakkor a vizsgált jogintézmény – mivel nem tartalmaz megszorító feltételeket sem az építési beruházások jellege, sem értékhatára tekintetében – megbontja a polgári jog egyik lényegi elemét, a felek közötti érdekegyensúlyt, és a vállalkozókat kiemelten előnyös helyzetbe hozza. Azt sugallja, mintha minden vállalkozó, minden megrendelővel szemben, minden esetben gyengébb fél volna, ezért fokozott védelemre szorulna, ez azonban nem minden esetben igaz.

Amíg a körbetartozások mérséklése alkotmányossági szempontból elfogadható jogalkotói cél, addig ezzel éppen ellentétesen a szabályozás garanciákat nélkülöző, túl tágra szabott kerete a kisebb munkák elvégzését megrendelő ingatlan-tulajdonosokat hozza aránytalanul kiszolgáltatott helyzetbe a vállalkozókkal szemben. Összességében tehát az alkotmányosan elfogadható célt szolgáló intézményt a jogalkotó nem megfelelő módon illesztette a Ptk.-ba és ezen keresztül a jogrendszerbe.

Emellett az Ab az indítványozó által felvetett polgári jogi értelmezési és alkalmazási nehézségeket olyan súlyúnak tekintette, amelyek összességükben sértik a jogbiztonságot. A szabályozás hiányosságai olyan mértékűek, hogy azok korrekciója a jogalkalmazástól nem várható el, az a jogalkotó feladata.

Ezen indokok miatt az Ab megállapította, hogy a Ptk. 402. § (2) bekezdése a megrendelő tulajdonhoz való jogát aránytalanul korlátozza, hatályba léptető rendelkezéseivel együtt nagyfokú jogbizonytalanságot eredményez, mindezek miatt ez a törvényi rendelkezés – a hozzá kapcsolódó (3) bekezdéssel együtt – alkotmányellenes, így azokat megsemmisítette.

A határozathoz Bragyova András alkotmánybíró különvéleményt csatolt.

A határozat megtalálható az Alkotmánybíróság honlapján