Pontosította a közszereplői minőség megállapításának szempontrendszerét az Alkotmánybíróság
2018. április 25.
Médiaszereplők nyilvánosság előtt zajló vitájában döntött az Alkotmánybíróság. Határozatában kiemelte: a megváltozott társadalmi viszonyok, különösen a telekommunikáció terjedése révén a közszereplői kör bővülése figyelhető meg, így olyan személyeknek is lehetősége nyílik a közéleti viták aktív alakítójává válni, akik korábban nem tartoztak a közszereplők fogalmi körébe. A véleménynyilvánítási szabadság elsősorban a közhatalom bírálatával kapcsolatos véleménynyilvánításokat védi, azonban a közéleti kérdések köre szélesebb a szűken értelmezett politikai közléseknél. A közszereplői minőség megállapítása mindig egyedi mérlegelés kérdése. Jellemzően nem az a meghatározó szempont, hogy az érintettnek mi a státusza, hanem az, hogy a közügyeket érintő nyilvános vitában önkéntes elhatározása folytán vált-e a közélet alakítójává.
Az Alkotmánybírósághoz benyújtott alkotmányjogi panasz indítványozója, egyben az alapügy felperese egy olyan széles körben ismert személy, aki az általa készített és jelentős nézettséggel rendelkező műsorokban olyan társadalmi kérdéseket mutat be, amelyek közéleti kérdéseket érintenek. Azért indított peres eljárást a – szintén országos ismertséggel bíró – alperessel szemben, mert az alperes egy közösségi portálon az általa készített műsorok kritikája körében a következő bejegyzéseket tette: a felperes „pszichopata”, „zavaros körülmények között” jutott köztévés szerződésekhez, illetve a közéleti tevékenységét érintő kritikák miatt az általa indított peres eljárások „egy médiapszichopata jogi terrorja”. Mind a keresetet elutasító elsőfokú bíróság, mind a másodfokú bíróság egyetértett abban, hogy az ügyben két közszereplő jogvitájáról van szó, a sérelmezett közlések véleménynyilvánításnak minősülnek és nem alapoznak meg személyiségi jogsértést, különös tekintettel arra, hogy a véleménynyilvánítás körében a közszereplők tűrési kötelezettsége tágabb. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában – többek között – kifejtette, hogy a bíróságok tévesen minősítették őt olyan közszereplőnek, akinek fokozottabb a tűrési kötelezettsége, hiszen nem politikus, és nem gyakorol közhatalmat.
Az Alkotmánybíróság határozatában hangsúlyozta: a véleménynyilvánítás szabadsága kiemelten védett alkotmányos érték. Történelmi tapasztalat, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása káros társadalmi következményekkel jár.
Ahhoz, hogy eldönthető legyen, meddig terjed egy közéleti jellegű vitában az érintett személy tűrési kötelezettsége, az Alkotmánybíróság szerint a konkrét körülmények gondos mérlegelése mellett a következő alkotmányos szempontok vizsgálata szükséges: a véleményt kifejező nyilvános közlés közérdekű vitában kifejtett álláspontot tükröz-e, közszereplést érint-e, illetve a közlés tényállítást vagy értékítéletet foglal-e magában. Végül vizsgálandó, hogy a nyilvános közlés sérti-e az érintett személy emberi méltóságát vagy jó hírnevét.
Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben megállapította, hogy a támadott bírói döntések az alkotmányossági szempontokat kifejezésre juttatták, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította. A határozathoz párhuzamos indokolást fűzött dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó és dr. Schanda Balázs alkotmánybíró. Az Alkotmánybíróság végzésének teljes szövege itt érhető el>>