Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke az európai alkotmánybíróságok bukaresti tanácskozásán

Bukarestben ülésezik az Európai Alkotmánybíróságok Konferenciája, ahol az alkotmánybíróságok elnökei és tagjai az alkotmánybíráskodás egyes elméleti és gyakorlati kérdéseit tekintik át.

Az idei konferencián a jelenlévők az alkotmánybíróságoknak a parlamenthez és a kormányhoz fűződő kapcsolatáról, az alkotmánybírósági határozatok végrehajtásáról, ennek hatékony előmozdítása lehetőségeiről tanácskoznak.

Az Európai Alkotmánybíróságok Konferenciája három évenként tartja kongresszusát. A bukaresti rendezvényen a magyar Alkotmànybíróságot Paczolay Péter, a testület elnöke és Kovács Péter alkotmánybíró képviseli.

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke
az Európai Alkotmánybíróságok Konferenciájáról

Az intézményes megoldások csak részben szavatolják az alkotmánybíróságok függetlenségét, emellett nagyon fontos a politikai és jogi kultúra fejlettsége ahhoz, hogy az önállóságuk valóban érvényesüljön – ez volt az Európai Alkotmánybíróságok Konferenciájának egyik fő következtetése.

Bukarestben szerdán zárult az európai alkotmánybíróságok 15. kongresszusa, amelyen Magyarországot Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és Kovács Péter alkotmánybíró képviselte. Paczolay az MTI-nek elmondta, a kongresszus résztvevői megállapították: nem lehet csak intézményes garanciákkal egy alkotmánybíróság függetlenségét biztosítani. Emellett fontos a politikai és a jogi kultúra fejlettsége, a demokráciához való hozzáállás a többi állami szerv részéről, hiszen valójában ez érzékelteti, hogy melyik bíróság független, és melyik esetében nem beszélhetünk függetlenségről. Rámutatott: ezen a konferencián is tapasztalta, hogy nagy figyelmet szentelnek a magyar Alkotmánybíróság szerepének és az ezzel kapcsolatos változásoknak, hiszen az új alkotmánybíróságok közül hosszú ideig egyértelműen a magyarnak volt a legnagyobb nemzetközi hatása. Hozzátette: inkább tényszerű bemutatása történt a magyarországi változásoknak, de elhangzott olyan hozzászólás is, amely erőteljesen bírálta az Alkotmánybíróság hatáskörének csökkentését, főként azt, hogy a pénzügyi tárgyi törvények esetében alkotmánybírósági kontrollra csak kivételesen négy alapjog esetében kerülhet sor.

A kongresszuson az alkotmánybíróságoknak a hatalmi szervekhez való viszonyát boncolgatták a résztvevők, akik három plenáris ülésen vitatták meg e kérdéskört. Az első az alkotmánybíróságoknak a parlamentekkel és a kormányokkal való viszonyával foglalkozott, ennek az ülésnek az elnökségét Magyarország látta el. Paczolay elmondta: óhatatlanul felmerült az alkotmánybíróságok önállósága, az alkotmánybírók megválasztásának kérdése, a pénzügyi önállóság és az alkotmánybírósági törvények módosítása. A magyar tapasztalatokra is rákérdeztek a résztvevők – mondta Paczolay –, hiszen mindenki tisztában volt azzal, hogy a magyar alkotmánybíróság hatáskörei megváltoztak. A magyar taláros testület elnöke ennek kapcsán bemutatta a változások pozitív jellegét, vagyis hogy az elvont normakontroll helyett egyéni panaszok alkotmányos orvoslásának a lehetősége nyílik meg Magyarországon.

Az Európai Alkotmánybíróságok Konferenciájának 41 tagja van, Magyarországot tizenegyedikként vették fel a kilencvenes években.