EN

Paczolay Péter, az alkotmánybíróság elnöke és Balogh Elemér alkotmánybíró is részt vettek az alkotmányos identitás fogalmának európai értelmezéséről, és a nemzeti alkotmányok és az európai szerződések közötti viszonyról rendezett nemzetközi konferencián a Párizsi Magyar Intézetben.

 

A 2011-ben elfogadott új magyar Alaptörvény kapcsán magyar, francia, belga és norvég alkotmányjogászok részvételével „Alkotmányos identitás és európai integráció: elemzések a magyar alkotmányos szabályozás alapján” címmel tartott előadássorozatot a Szegedi Tudományegyetem és a Sorbonne egyetem szervezésében, a magyar nagykövetség fővédnöksége mellett rendezték meg.

A rendezvényt Darák Péter, a Kúria elnöke nyitotta meg. Beszédében – mint az MTI-nek elmondta – azt elemezte, hogy a történeti jogintézmények hogyan tükröződhetnek egy nemzetállam alkotmányos berendezkedésében, s milyen megjelenési formái lehetnek a bírói joggyakorlatban.

Rámutatott, hogy Magyarországon 1949 után bizonyos korábbi történeti jogintézmények és -gyakorlatok a szocialista tulajdoni viszonyokhoz igazítva leegyszerűsödtek és szegényesebbé váltak. A birtoklás jogkörében a régi magyar jog, a Werbőczy-féle Hármaskönyv (1514) vagy az 1928-as magánjogi törvényjavaslat is differenciáltabban fogalmazott. “Az új polgári törvénykönyv javaslata ebben a tekintetben újra élővé teszi a régi magyar jogintézmény egyes elemeit” – hangsúlyozta. A közigazgatási jogot érintően megemlítette: a régi bírói gyakorlat már az 1800-as évek végén kidolgozta azt, hogy a hatóságoknak szabad belátáson alapuló döntési jogkörük is lehet.

Az alkotmányjogászok hozzászólásaiból Darák Péter szerint az a nézet rajzolódott ki, hogy a történeti szempontot az alkotmányban az előadók inkább csak értelmezési szempontként látják elfogadhatónak, s nem normatív tartalmú rendelkezésként, azaz a történelem szabályozó módon nem jelenhet meg egy alkotmányban, hanem csak bizonyos történelmi sajátosságok kihangsúlyozásaként. Az is elhangzott, hogy a történeti szempont egy nemzeti identitást megfogalmazhat, de az alkotmány alapvető feladata, hogy ne a különbségeket, hanem az állampolgárokat összetartó elemeket hangsúlyozza ki egy adott társadalmi berendezkedésben. “A történelmi szempontnak akkor van létjogosultsága, ha az összetartozást erősíti” – hívta fel a figyelmet a Kúria elnöke.

Ennek értelmében az új magyar Alaptörvényben megfogalmazott történeti alkotmány vívmányai kifejezés tartalmát az Alkotmánybíróságnak kell majd megadnia határozataiban, miután nem egy előre meghatározott fogalomról van szó. Erről beszélt előadásában Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke.  

Balogh Elemér alkotmányjogász a történeti alkotmány és az írott alkotmány egymáshoz való viszonyát elemezte, Király Miklós egyetemi tanár pedig az Európai Bíróságnak és a nemzeti alkotmánybíróságoknak a nemzeti, illetve alkotmányos identitással kapcsolatos bírósági joggyakorlatát tekintette át.  

Trócsányi László alkotmányjogász, párizsi magyar nagykövet utalt arra, hogy az alkotmányos identitás fogalmának és tartalmának meghatározása minden országban a bíróságok, elsősorban az alkotmánybíróságok feladata. Azt is megemlítette, hogy több európai alkotmány is tartalmaz történelmi utalásokat. Mint az MTI-nek elmondta: a rendezvényen a magyar Alaptörvénynek a történeti alkotmánnyal kapcsolatos rendelkezéseiről a francia jogásztársadalom képviselői világos és árnyalt képet kaptak.

A konferencián előadást tartott többek között Jean-Marc Sauve, a francia államtanács alelnöke és a Sorbonne több professzora.

/Venczel Katalin, MTI 2012. október 10./