EN

Az Alkotmánybíróság delegációja – Sulyok Tamás elnökhelyettes és Szabó Attila kabinetfőnök – a bolgár alkotmánybíróság alapításának 25 éves évfordulója alkalmából rendezett konferencián vett részt Szófiában.

A konferencia témája „Az alapvető emberi jogok védelme és a nemzeti biztonság a modern világban – az alkotmánybíróságok szerepe” volt.
A nemzetközi konferencián 25 állam és a vendéglátó, Bulgária alkotmánybíróságának képviselői vettek részt. Az államok többségét a volt szovjet utódállamok és az ex-jugoszláv utódállamok tették ki, de képviseltette magát Belgium, Franciaország, Németország, Korea, Portugália, Törökország, az Amerikai Egyesült Államok, valamint az Európai Unió Bírósága (Koen Lanaerts) és a Velencei Bizottság (Gianni Buquicchio) is.
A konferenciát köszöntötte a bolgár alkotmánybíróság elnöke és a bolgár közjogi méltóságok (a köztársasági elnök, a házelnök, a miniszterelnök, az igazságügyi miniszter, a legfelsőbb bíróság, a legfőbb ügyész és az ombudsman) is.
Boris Velchev, az alkotmánybíróság elnöke köszöntő beszédében a bolgár alkotmánybíróság 1991-es alapításáról, a demokratikus folyamatok visszafordíthatatlanságáról és az emberi jogvédelem fontosságáról beszélt. Utalt a korábbi alkotmánybírók tapasztalatai felhasználásának szükségességére, a hivatalbóli eljárás tilalmára, a legfőbb ügyész indítványozási jogosultságára, a határozatok erga omnes hatályára, valamint az állampolgárok felé nyitás szükségességére és fontosságára.
A bolgár köztársasági elnök videoüzenetében a nemzetközi kihívásokról, a demokratikus államról, valamint a nyilvános, fair és objektív igazságszolgáltatásról beszélt.
Az igazságügyi miniszter az alkotmánybíróságnak kizárólag az alkotmány alá vetettségét hangsúlyozta, és jelezte, hogy politikai befolyásolás esetén az alkotmánybíróság mint testület az alkotmánybírósági törvény szerint lemondana.
A legfőbb ügyész a joggyakorlat fontosságát hangsúlyozta, az ombudsman pedig azt, hogy az alkotmánybíróság a jogok és szabadságok garanciája, amely a fennálló védelmi szintet nem csökkentheti, és amelyet a jogállam követelménye vezérel. Kitért az egész konferencián végighúzódó azon gondolatra, hogy észszerű egyensúlyt kell találni az államok biztonsága és az alapvető emberi jogok között.
A Velencei Bizottság képviselője az előbbi gondolatmenetet megismételve kiemelte, hogy a rendőri (biztonsági) felügyelet, ellenőrzés mértéke a legfontosabb fokmérője a nemzetbiztonság és az emberi jogok érvényesülése közti határvonalnak. Kérdésként vetette fel, hogy vajon ezekben a terrorizmussal fenyegetett időkben nem alakult-e már ki egy új jog, a nemzeti, nemzetközi biztonsághoz való jog.
A nemzetközi konferencia előadásainak lényege e két tényező közi egyensúlykeresésként írható le azzal, hogy a hozzászólásokból határozott elmozdulás látszott az emberi jogok mindenek felett való hangsúlyozásáról a nemzetbiztonság, állami ellenőrzés szükségessége felé. Ennek pedig gyakori visszatérő indoka az volt, hogy az az állam, mely nem képes garantálni a biztonságot, az nem képes biztosítani az alapvető emberi jogokat a saját országában, társadalmában sem. A hozzászólók számos nemzeti és nemzetközi példát, jogesetet hoztak ezen kérdéskört érintően.
Ebbe a kontextusba helyezte el Sulyok Tamás a magyar alkotmánybíróság megváltozott szerepét és hatásköreit.
Koen Laenerts az Európai Bíróság elnöke a tagállamok közötti kölcsönös bizalom kiemelkedő fontosságát hangsúlyozta és példaként az Aranyosi-ügyet, egy magyar vonatkozású jogesetet említett, mint a bírói és rendőri szervek közötti együttműködés példáját.