Nemzetközi figyelem a magyar alapjogoknak

2019. szeptember 18.

Az alkotmányos párbeszéd, a nemzetközi kapcsolatok ápolása alapvető fontosságú a nemzeti identitás megőrzéséhez. Magyarország Alkotmánybírósága volt az egyik első alkotmánybíróság, amely ezt az elképzelést megfogalmazta az Európai Unióban. A dialógus fenntartása és bővítése volt a fő célja annak az eseménynek, amelyet immár harmadik alkalommal hívott életre az Alkotmánybíróság a magyarországi diplomáciai testületek képviselőinek részvételével. A Hagyományok Házában tartott rendezvényen 45 Budapestre akkreditált nagykövetség képviseltette magát.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke előadásában összegezte az elmúlt év legfontosabb döntéseit, eseményeit. Többek között beszélt arról, hogy a magyar Alkotmánybíróság folyamatosan dolgozik az Európai Bíróságokkal és a Velencei Bizottsággal folytatott párbeszéd fenntartásán és folytatásán. Tájékoztatta a diplomatákat az intézmény erőfeszítéseiről, amelyet a szélesebb körű nemzetközi vonzerejű rendezvények megszervezése és az azokban való részvétel érdekében tesz, és bemutatta az e téren elért eredményeket, valamint ismertetett néhány olyan ügyet, amelyek nemzetközi jelentőségű jogi kérdésekkel foglalkoznak.

„Magyarország Alkotmánybírósága mindig is jó kapcsolatot ápolt az Európai Emberi Jogi Bírósággal és a Velencei Bizottsággal, amelyhez hazánk 1992-ben csatlakozott.” – szögezte le az elnök. Sulyok Tamás az együttműködés példájaként említette, hogy a Velencei Bizottság tiszteletbeli elnöke, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke valamint Varga Zs. András alkotmánybíró tagjai a Bizottságnak. Mindemellett az Alkotmánybíróság egy kijelölt munkatárs közreműködésével folyamatos szakmai kapcsolatban áll a Velencei Bizottsággal és a társ-alkotmánybíróságokkal. Ennek keretében évi három alkalommal összefoglalót küld az adott időszakban hozott legfontosabb döntéseiről a Velencei Bizottság által fenntartott – egyébként nyilvános – CODICES adatbázisba. Ezen gyűjtemény nagymértékben hozzájárul az európai szintű szakmai együttműködéshez és párbeszédhez, megismerhetővé és kereshetővé teszi az európai alkotmánybíróságok joggyakorlatát.

Az Alkotmánybíróság elnöke beszámolt arról is, hogy az intézmény az elmúlt időszakban erősítette, fokozta szerepét az Európai Unión belüli párbeszédben, kétoldalú találkozókat szervez a szakmai és az emberi kapcsolatok megerősítése, illetve más alkotmánybíróságok döntéseinek, munkájának megismerése céljából. Bilaterális találkozón vitatott meg a magyar Alkotmánybíróság különböző alapjogi kérdéseket Szerbia, Románia, Csehország és Ausztria társszerveivel, de számos többoldalú egyeztetésen, konferencián is képviseltette magát az intézmény az elmúlt esztendőben, így Varsóban, Pozsonyban, Kassán, Szentpéterváron, Bukarestben, Rigában, Prágában, Bakuban, Andorra la Vellában, Szöulban és Madridban.

Az Alkotmánybíróság elnöke az elmúlt egy év rendkívül fontos kilométerköveként összegezte a Szalontay kontra Magyarország ügyben hozott határozat eredményeit. Ennek nyomán az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) csak valamennyi hazai, a jogsérelem orvoslására alkalmas – hatékony – jogorvoslati lehetőség kimerítése után lehet fordulni. Az EJEB – különböző okokból – hosszabb ideig nem tekintette az Alkotmánybíróság eljárását hatékony jogorvoslatnak. Ugyanakkor a bírósági ítéletek ellen benyújtható, az egyéni jogsérelem orvoslására hivatott, úgynevezett valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével ennek az álláspontnak a megváltoztatása csak idő kérdése volt.

Az EJEB a Szalontay kontra Magyarország ügyben expressis verbis kimondta: „nem látta akadályát annak, hogy a kérelmező az Alkotmánybírósághoz fordulhasson jogsérelmének sikeres orvoslása érdekében”. Vagyis: az Alkotmánybíróság eljárása hatékony jogorvoslati lehetőség, amelyet az indítványozónak ki kell merítenie az EJEB-hez fordulás előtt.

Sulyok Tamás zárszóként kiemelte: „Prioritásunk és közös célunk az alapvető jogok védelme kell hogy legyen. Ugyanis az alapvető jogok hatékony védelme nem lehetséges a tagállamok nemzeti identitásának megőrzése nélkül. Elengedhetetlen kötelességünk folyamatos párbeszédet folytatni az alapvető jogok és nemzeti identitásunk védelme érdekében.”