EN

Az Alkotmánybíróság rámutatott: a 2017. évi költségvetésről szóló törvény egyidejűleg tartalmaz szabályozást a jelentős adóerő-képességgel rendelkező települési önkormányzatok pénzügyi forrásainak csökkentésére, és a gyenge adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok pénzügyi forrásainak növelésére. Az a szabályozás, mely kizárólag differenciáltan, a jelentősebb adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok esetében írja elő szolidaritási hozzájárulás fizetését, nem tekinthető a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával ellentétesnek.

Ötvenhét országgyűlési képviselő nyújtott be indítványt az Alkotmánybírósághoz, amelyben a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvénynek egyes, szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseit kifogásolták. Az indítvány szerint az érintett helyi önkormányzatok döntési szabadsága jelentősen szűkül, mivel nem csupán elvesztik a költségvetési támogatásukat, hanem akár befizetővé is válhatnak, így a támadott rendelkezések a Magyarország által is kihirdetett Helyi Önkormányzatok Európai Chartájába ütköznek.

A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata a normakontroll egy különleges változata, amely esetén az irányadó jogforrás az érintett nemzetközi szerződés. Jelen esetben ez azt jelentette, hogy az Alkotmánybíróság nem az Alaptörvény, hanem a Charta tartalmát értelmezte, és vetette össze a támadott jogszabályi rendelkezéssel.

Az Alkotmánybíróság kiemelte: a Charta alapján a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásai nem függetleníthetőek a nemzeti gazdaságpolitika által meghatározott keretektől. A pénzügyi forrásokkal történő szabad rendelkezés követelménye nem biztosít az önkormányzatok számára teljes pénzügyi függetlenséget, hanem azt jelenti, hogy a nemzeti gazdaságpolitika keretein belül, azzal összhangban szabadságukban áll a kiadásaikra vonatkozó fontossági sorrendet meghatározni. A Charta kifejezetten rögzíti, hogy az államok jogosultak a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásainak korrekciójára is, mely nem kizárólag pozitív irányú lehet, hanem adott esetben akár a pénzügyi források elvonásában is testet ölthet. A szolidaritási hozzájárulás feladata jelen esetben éppen annak biztosítása, hogy az eltérő pénzügyi helyzettel rendelkező önkormányzatok hozzávetőleg azonos adóterhelés mellett hozzávetőleg azonos színvonalon legyenek képesek ellátni a közfeladatokat.

A testület aláhúzta: az önkormányzatok között tapasztalható nagyfokú jövedelmi egyenlőtlenség kiegyenlítése az indítványozók állításával ellentétben kifejezetten összhangban áll a Charta célkitűzéseivel. A szabályozás a szolidaritási hozzájárulás intézményének megteremtésével egyidejűleg azt is lehetővé tette ugyanis, hogy az alacsony (egy lakosra jutó) adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok kiegészítő támogatáshoz jussanak. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság a 2017. évi költségvetésről szóló törvény támadott rendelkezései nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló indítványt elutasította.

A határozat teljes szövege itt, adatlapja pedig itt tekinthető meg..