Nem alaptörvény-ellenes a gödi különleges gazdasági övezet kijelölése
2021. február 19.
Elutasította az Alkotmánybíróság Göd Város Önkormányzatának a különleges gazdasági övezetre vonatkozó szabályozás alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszát. A testület ugyanakkor alkotmányos követelményként előírta, hogy az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást kell biztosítania.
A gödi önkormányzat alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben a veszélyhelyzettel összefüggésben a nemzetgazdaság stabilitásának érdekében szükséges intézkedésekről szóló kormányrendelet és a Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendelet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
A kormány 2020 áprilisában a gödi önkormányzat területén különleges gazdasági övezetet jelölt ki, és úgy rendelkezett, hogy a kijelölt különleges gazdasági övezetbe tartozó, köztulajdonban álló közutak, közterek, közparkok tulajdonjoga a megyei önkormányzatra szállt át. A szabályozással érintett további ingatlanok tekintetében pedig a megyei önkormányzat jogosult a helyi adók kivetésére és beszedésére.
Az indítványozó szerint a szabályozás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza Göd Város Önkormányzatának tulajdonhoz való alapjogát, ezért hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amely az Alaptörvényben is megfogalmazott tilalomba ütközik. Az indítvány kitért arra is, hogy a szabályozás a kellő felkészülési idő biztosításának hiánya, valamint a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközése okán is ellentétes az Alaptörvénnyel.
Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy az Alaptörvényben foglaltak szerint a tulajdon társadalmi felelősséggel jár, így a helyi önkormányzatnak is viselnie kell tulajdonosi jogai gyakorlása során ezt a felelősséget. Ebből következően eleve számolnia kell az ingatlantulajdona köztulajdoni jellegéből eredő társadalmi kötöttségeivel, így például a törvényi keretek változásával. Ha az állam az ellátandó közfeladatot átadja egy másik önkormányzatnak – jelen esetben a megyei önkormányzatnak –, akkor ez a közfeladat ellátásához kapcsolódó ingatlanok tulajdonának ingyenes átadásával is járhat, ami nem minősül kisajátításnak.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kisajátításnak nem minősülő tulajdoni korlátozás alaptörvény-ellenessége a vizsgált esetben nem állapítható meg, az szükségesnek és arányosnak minősül. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a tulajdonhoz való jog nem minősül korlátozhatatlan alapjognak: az Alaptörvényben foglalt megfelelő garanciák tiszteletben tartása esetén az állami beavatkozás nem kizárt. A testület döntésében arra is rámutatott, hogy veszélyhelyzetben azonnali intézkedések szükségesek, amelyekre nem lehet előre felkészülni. A világjárvány gazdasági és társadalmi hatásai pedig túlmutatnak a veszélyhelyzet időtartamán. Az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy a szabályozás az érintett jogalanyok között semmilyen különbségtételt nem valósít meg; a vizsgált esetben tiltott visszamenőleges hatályú jogalkotás nem állapítható meg.
Az Alkotmánybíróság határozatában ugyanakkor leszögezte, hogy ha az állam egy, a helyi közügyek vitele körébe tartozó önkormányzati közfeladatot átad egy másik önkormányzatnak úgy, hogy ezzel a közfeladatot átadó önkormányzat folyó évi költségvetésében hiány keletkezik, a hiány nem lehet olyan nagyságú, amely ellehetetleníti az önkormányzat helyi közügyek körébe tartozó feladatainak ellátását.
Az Alkotmánybíróság határozata ezen a linken elolvasható.