EN

A konferenciát a berlini magyar nagykövetség kezdeményezésére rendezték, a szervezők között volt egyebek mellett a bajor igazságügyi és fogyasztóvédelmi minisztérium. A tanácskozáson nagyjából hetvenen vettek részt, többnyire német jogi szakértők.

A tanácskozáson Stumpf István kifejtette: az új alaptörvény létrehozása alkotmányos kötelezettség volt, de volt “generációs aspektusa is”, hiszen a rendszerváltás óta a politikában felnőtt egy nemzedék, amely küldetésének tartotta, hogy “lerombolja a posztkommunista struktúrákat” és újakat építsen a helyükre. Hozzátette: ennek a nemzedéknek a szocializációját is tanulmányozni kell a magyarországi politikai és alkotmányos viszonyok megértéséhez.

Úgy vélekedett: az új alaptörvény megalkotásáról a rendszerváltás óta zajlott szakmai és politikai vita, és az 1994-1998 közötti szociálliberális kormány idején történt is próbálkozás az új alkotmány kidolgozására, de a konszenzus hiánya miatt ez nem vezetett eredményre. A 2010-es választás után felállt kormány élve a kétharmados, alkotmányozó többségével lezárta ezt a folyamatot.

Az alaptörvény tartalmilag 80 százalékban azonos az előző alkotmánnyal, de új egyebek között abban, hogy kitüntetett szerepet tulajdonít a hatalmi ágak elválasztásának. Az Alkotmánybíróság(Ab) helyzetéről szólva hangsúlyozta: a testület számos alkalommal kifejtette, nem tartja jó megoldásnak, hogy korlátozott a jogköre két rendkívül fontos területen, az adóügyekben és a költségvetést érintő ügyekben, ugyanakkor az úgynevezett valódi alkotmányjogi panasz intézményével az Ab olyan felhatalmazásra tett szert, amivel soha korábban nem rendelkezett.

Rupert Scholz volt német védelmi miniszter, alkotmányjogász előadásában több szempontból is példamutatónak nevezte az új magyar alkotmányt. Kifejtette: az alaptörvény modern, stabil demokratikus rendszert hoz létre és minden szempontból garantálja a jogállamiságot, továbbá részletes alapjogi katalógusban garantálja a polgári szabadságjogokat és emberi jogokat. Az alkotmány példamutató abban is, hogy létrehozza az alkotmányos adósságfék intézményét is. Hangsúlyozta: aki bírálja az új magyar alkotmányt, az nem olvasta azt, pedig érdemes tanulmányozni a szöveget, mert “jelentős hozzájárulás az európai alkotmányos kultúrához”.

Láng Csaba, a Német-Magyar Jogászegylet elnöke arról beszélt, hogy az alaptörvényről indult nemzetközi, mindenekelőtt német sajtóvita “elképesztően negatív” volt, és nélkülözte a tárgyilagosságot.

Ezzel kapcsolatban Herbert Küpper, a kelet-európai joggal foglalkozó müncheni kutatóintézet (Institut für Ostrecht) munkatársa kifejtette: a németországi sajtóvisszhangban valóban voltak a valóságot eltorzító és tárgyi tévedésen alapuló elemek. Hozzátette: az alaptörvény nem ad okot “örömünnepre, de nem is a világvége”. A dokumentum szakmai minősége javult az előző alkotmányhoz képest, de sikerülhetett volna sokkal jobban is, ha több időt szánnak az elkészítésére. Hangsúlyozta: a Fidesz-kormány nem számolta fel a demokráciát, de a fékek és ellensúlyok rendszerét kiiktatta, ugyanakkor a következő választással várhatóan helyreáll a rend, mert valószínűleg nem lesz senkinek kétharmados többsége.

Paczolay Péter, az Ab elnöke és Darák Péter, a Kúria elnöke egyaránt kitértek az alkotmányjogi panasz intézményére.

Darák Péter hangsúlyozta: az új alaptörvény által bevezetett jogintézmény révén az igazságszolgáltatásra, a bírói döntésekre is kiterjed az alkotmányossági kontroll, ami egyben új feladatokat is jelent a Kúria számára. Hozzátette: a bírói rendszer szakmai és adminisztratív vezetésének elválasztása “jó hír a bírák és a bíróságok számára”, hiszen a korábbi Legfelsőbb Bíróság elnöke a két területet egy személyben irányította, most viszont ő a Kúria elnökeként minden energiájával a szakmai kérdésekre és a jogyegység megvalósítására koncentrálhat.

Paczolay Péter elmondta: az Ab-hoz eddig a vártnál jóval kevesebb alkotmányjogi panasz érkezett, a beadványok száma alig százas nagyságrendű, és az Ab csupán kéttucatnyit fogadott be. Ezek többsége bonyolult gazdaságjogi kérdéseket tárgyal, a büntetőügyek aránya pedig elenyésző. Sajátos, hogy számos ügyvéd fordul a testülethez alkotmányjogi panasszal, például munkadíjuk alacsony volta miatt. “Remélem, hogy nem ez lesz a karaktere ennek az intézménynek” – mondta az Ab elnöke.

Szabó Máté, az alapvető jogok országgyűlési biztosa az alkotmányjogi panasszal kapcsolatban megjegyezte: hivatala az Ab-hez fordult, mert úgy ítélték meg, hogy az intézmény diszkriminatív jellegű, hiszen csak ügyvéd adhat be ilyen panaszt, ami pénzbe kerül, állami jogsegély pedig nem igényelhető. Hozzátette: az új alaptörvény révén átalakult ombudsmani rendszer hatékonyabb és egységesebb lett, az pedig megfelel az európai gyakorlatnak, hogy nem négy, hanem egy ombudsmani hivatal működik.

(MTI)