Közlemény az önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntetőjogi tényállás alkotmányossági vizsgálatáról

2013. február 19.

Az Alkotmánybíróság ma meghozott határozatában megállapította, hogy az önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntetőtörvényi tényállás sérti a jogbiztonság követelményét, és ezzel összefüggésben a véleménynyilvánítás szabadságát. Az alaptörvény-ellenes rendelkezést az Alkotmánybíróság 2013. április 30-i hatállyal megsemmisítette.

Az indítványozó a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 269/B. §-ának azt a fordulatát kifogásolta, amely az önkényuralmi jelképek körében az ötágú vöröscsillag használatát tiltja. Tekintettel arra, hogy a támadott rendelkezés a nemzetiszocialista, illetve a kommunista diktatúrákkal kapcsolatos jelképek használatát egyaránt tilalmazza, az Alkotmánybíróság a szoros összefüggés okán a teljes tényállás alkotmányossági vizsgálatát elvégezte. A testület figyelembe vette, hogy a 14/2000. (V. 12.) AB határozatban korábban már döntött a Btk. 269/B. §-ának alkotmányosságáról, azonban úgy ítélte meg, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának a kifogásolt jogszabályhellyel kapcsolatosan azóta hozott ítélete olyan jogilag jelentős új körülményt jelent, amely szükségessé teszi az ismételt vizsgálatot.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi fenyegetettsége az emberi méltóság, valamint az Alaptörvényből levezethető alkotmányos értékrend védelme érdekében indokolt lehet. A testület azonban úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi szabályozás túl tágan, nem kellően világosan és körülhatároltan határozza meg a büntetendő magatartások körét, mivel a jelképhasználatot általában rendeli büntetni, jóllehet a célzat, az elkövetési módozat vagy a kiváltott eredmény figyelembevétele az egyes szimbólumok esetében elengedhetetlen lehet. Mindez a bírói gyakorlatban is ellentmondásos ítélkezéshez vezetett. A szabályozásnak ezek a jellegzetességei sértik a jogbiztonság követelményét, és aránytalanul korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát.

Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes tényállást 2013. április 30-i hatállyal semmisítette meg. Ennek indoka részben az volt, hogy a határozat kihirdetésével történő megsemmisítéssel a törvényalkotó által korábban büntetendővé nyilvánított magatartások szabályozatlanul maradnának, részben pedig az, hogy az Alkotmánybíróság időt kívánt biztosítani a jogalkotónak az Alaptörvénynek megfelelő új szabályozás kidolgozására.

Az Alkotmánybíróság rámutatott továbbá arra, hogy a Btk. 269/B. §-ával kapcsolatosan felmerült alkotmányossági aggályok a már kihirdetett, de még nem hatályos új Büntető Törvénykönyvben szereplő önkényuralmi jelképek használatának tényállására (335. §) is érvényesek.

A határozathoz dr. Bragyova András, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Holló András, dr. Kiss László és dr. Pokol Béla alkotmánybírók párhuzamos indokolást, dr. Paczolay Péter, illetve dr. Balsai István, dr. Lenkovics Barnabás, dr. Szalay Péter és dr. Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

A határozat teljes szövege itt olvasható.

Budapest, 2013. február 19.