EN

A köztársasági elnök az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett választási eljárásról szóló törvény egyes rendelkezéseit támadva 2012. december 6-án fordult az Alkotmánybírósághoz. Indítványában arra hivatkozott, hogy a központi névjegyzékbe való kötelező választói feliratkozás egyes szabályai aránytalanul korlátozzák a választójogot. Álláspontja szerint alaptörvény-ellenes a választási kampányra vonatkozó számos rendelkezés is, mert azok sértik a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot. A köztársasági elnök az indítványban kérte, hogy az alkotmánybírósági vizsgálat terjedjen ki a megtámadott rendelkezésekkel szoros tartalmi összefüggésben álló más rendelkezésekre is.

1. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvény a választójog gyakorlását egy többletfeltételtől, az előzetes választói feliratkozástól teszi függővé. Ezzel kapcsolatban a testület elengedhetetlennek tartotta annak vizsgálatát, hogy a regisztrációnak van-e alkotmányosan igazolható indoka. Az Alkotmánybíróság – az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatának figyelembevételével – megállapította, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok esetében a regisztrációs kötelezettség indokolatlanul korlátozza a választójogot, ezért alaptörvény-ellenes. Az államnak a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartások alapján biztosítania kell, hogy az e nyilvántartásokban szereplő választók előzetes nyilvántartási kérelem nélkül is élhessenek a szavazati jogukkal. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az állami nyilvántartásokat a vizsgált törvény több helyen maga is úgy kezeli, mint amelyek a választók szükséges adatait hitelesen tartalmazzák, így alkalmasak a választások lebonyolítására.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megállapította, hogy a központi névjegyzékbe vétel iránti kérelem előterjesztésének lehetősége a választópolgárok bizonyos csoportjainál éppen a választójog gyakorlását segíti elő, ezért esetükben indokolt a regisztráció. Különösen ide tartoznak a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező nagykorú magyar állampolgárok, a Magyarországon élő nemzetiségeknek azok a tagjai, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, valamint azok, akik szavazási segítség iránti igényt kívánnak bejelenteni. Azon választópolgárok esetében, akiknek a választójoga előzetes feliratkozás nélkül semmiképpen nem biztosítható, aránytalan korlátozást jelent azonban, hogy csak a bejelentett lakóhelyükön regisztrálhatnak, a tartózkodási helyükön viszont nem. A Magyarországon élő, de lakcímmel nem rendelkező választópolgárok esetében pedig az Alkotmánybíróság diszkriminatívnak ítélte a személyes regisztráció lehetőségének törvényi kizárását.

2. A választási kampányra vonatkozó szabályozással összefüggésben az Alkotmánybíróság megállapította: a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyosan aránytalan korlátozása, ezért alaptörvény-ellenes, hogy a törvény a kampányidőszakban kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatásban engedi meg politikai reklámok közzétételét. Alaptörvény-ellenes továbbá, hogy a filmszínházakban tilos a politikai hirdetések közzététele a kampányidőszak alatt.

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélte azt is, hogy a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményeket tilos közzétenni a választásokat megelőző hat nap alatt.

A határozathoz dr. Kovács Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolást, dr. Balsai István, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Lenkovics Barnabás, dr. Pokol Béla és dr. Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.

A határozat teljes szövege itt olvasható.

Budapest, 2013. január 4.