EN

Az Alkotmánybíróság ma közzétett határozatában elutasította a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény elleni indítványokat.

Az Alkotmánybírósághoz mintegy 60 indítvány érkezett a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény (Törvény) egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát kérve. Az indítványozók egy része olyan befektető volt, aki a törvény szerinti kárrendezésből valamilyen okból kimaradt vagy kárrendezése nem volt teljes, másik része pedig olyan befektetési szolgáltató, akinek a törvény alapján a kárrendezési mechanizmus pénzügyi végrehajtásában szerepet kell vállalnia.

Az Alkotmánybíróság egyrészt megállapította, hogy a vizsgált esetben kivételes jellegű, méltányosságból történő állami juttatásokról van szó. Emiatt a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg mind a jogosultak körének, mind a juttatás mértékének és egyéb feltételeinek a meghatározása során. Az Alkotmánybíróság a jogosultak körének meghatározását nem találta diszkriminatívnak, annak a tárgyilagos mérlegelés alapján ésszerű indoka van, így önkényesnek nem tekinthető.

Az Alkotmánybíróság a tulajdonhoz való jog sérelmére alapított kérelmekkel összefüggésben megállapította, hogy önmagában az a tény, hogy a jogalkotó maximálta a Kárrendezési Alap által személyenként kifizethető összeg nagyságát, illetve hogy meghatározta az összeg kiszámításának módját – tekintettel arra, hogy egy ex gratia típusú kárrendezési mechanizmusról van szó –, tulajdonelvonásnak nem minősíthető.

A Befektetővédelmi Alap (BEVA) tag indítványozók vélt tulajdoni sérelmével összefüggésben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az a tény, hogy a BEVA tagoknak befizetést kell teljesíteniük a Törvény szerinti módon, azt jelenti, hogy a jogalkotó lehetővé tette a pénzügyi forrásaiknak időleges igénybe vételét. A befizetés az adóból történő levonás és a kamatelőírás alapján kölcsönnek tekinthető, amelynek célja a BEVA fizetési kötelezettségeinek és működési költségeinek a fedezése, mely valóban a tulajdonhoz való jog korlátozásának minősül. Az Alkotmánybíróság megállapította ugyanakkor, hogy e korlátozás közérdekből történt. A károk méltányosság és társadalmi szolidaritás alapján történő teljes vagy részleges megtérítése, a pénzügyi szektor bizalmának a fenntartása, stabilitásának a védelme nemzetgazdasági, össztársadalmi érdek, azaz közérdek is. A korlátozást az Alkotmánybíróság emellett arányosnak is találta.

A határozathoz dr. Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást, dr. Salamon László és dr. Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

Az ügy adatlapja és az Alkotmánybíróság határozatainak teljes szövege ezen a linken olvasható.

Budapest, 2016. december 7.