EN

A Budai Központi Kerületi Bíróság bírája az előtte folyamatban lévő büntetőügyben – az eljárás felfüggesztése mellett – a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 269/C. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése érdekében fordult az Alkotmánybírósághoz. Indítványában kifejtette, hogy a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását tiltó rendelkezés sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve a jogbiztonságot.

Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a támadott tényállás a véleménynyilvánítás szabadságának szükséges és arányos korlátozása. Egyrészt ugyanis a nemzetiszocializmus és a kommunizmus bűneinek tagadása sérti mind az áldozatok, mind pedig a velük közösséget vállaló, a demokratikus értékek mellett elkötelezett állampolgárok méltóságát. Másrészt a jogállamiság legfontosabb értékei melletti társadalmi elkötelezettség megóvása mint alkotmányos cél is indokolja a demokratikus eszme megkérdőjelezésére alkalmas megnyilvánulások elleni fellépést. Harmadrészt a rendelkezés a köznyugalmat is védi, mivel a szóban forgó bűnök nyilvános tagadása arra is alkalmas lehet, hogy közfelháborodást keltve, másokat megbotránkoztatva olyan indulatot gerjesszen, amely a köznyugalom megzavarásához vezethet. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy mindezeknek az alkotmányos értékeknek és céloknak az összessége jelen esetben a véleménynyilvánítás szabadságának még a büntetőjogi korlátozását is szükségessé és arányos mértékűvé teszi. Az Alkotmánybíróság a jogbiztonság sérelmét kifogásoló indítványrészt sem ítélte megalapozottnak, ezért az indítványt elutasította.

Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a vizsgált bűncselekmény tárgyát nem csupán azok a tettek képezik, amelyek a nemzetközi jog, illetőleg a belső nemzeti jog szerint a népirtás, illetve az emberiség elleni cselekmények törvényi tényállását kimerítik, hanem minden, a népirtáshoz és az emberiség elleni cselekményhez fogható súlyú, általános történelmi evidenciaként elfogadott, a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúrák alatt véghezvitt rémtett is. Ezek meghatározása a konkrét büntetőügyben eljáró bíró feladata.

A határozathoz Balogh Elemér, Salamon László, Szalay Péter és Pokol Béla alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Bragyova András, Kovács Péter és Lévay Miklós alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

A határozat teljes szövege ezen a linken olvasható.

Budapest, 2013. június 18.