EN

Az Alkotmánybíróság 2013. július 16-án hozott határozatában megsemmisítette a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.22.200/2011/3. számú ítéletét, melyben az ítélőtábla jogszerűnek minősítette a Magyar Állami Operaház átvilágításáról szóló miniszteri biztosi jelentés kiadásának megtagadását. Az Alkotmánybíróság az ügy végső kimenetelét érintően ugyanakkor nem foglalt állást; határozatának a konkrét ügyre vonatkozó konzekvenciáit az eljáró bíróságnak kell levonnia.

Dr. Bodoky Tamás 2011. június 11-én a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján adatigénylést nyújtott be a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz, melyben kérte a Magyar Állami Operaház gazdasági átvilágítását végző miniszteri biztos által készített jelentés kiadását. A minisztérium megtagadta az adatigénylés teljesítését arra hivatkozva, hogy a jelentés döntés-előkészítő irat, és döntés az Operaházzal kapcsolatban még nem született. A kérelmező bírósághoz fordult a jelentés kiadása iránt. Keresetét a Fővárosi Bíróság elutasította, amit az indítványozó megfellebbezett, de az elsőfokú bíróság ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta. A kérelmező ezt követően nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz.

Az Alkotmánybíróság a határozatában a támadott bírói döntéseket a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjog alapján vizsgálta felül, és figyelemmel volt arra is, hogy annak védelmét az Alaptörvény a korábbiaknál nyomatékosabban biztosítja, 39. cikkében kifejezetten közérdekű adatnak minősítve a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatokat.

Az Alkotmánybíróság szerint a közérdekű adat kiadása iránt indított ügyben eljáró bíróságnak az adatszolgáltatás megtagadásának jogcímét és tartalmi indokoltságát egyaránt vizsgálnia kell. A vizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy csak a feltétlenül szükséges mértékben került-e sor a közérdekű adatszolgáltatás megtagadására. Vizsgálni kell e körben azt is, hogy nem korlátozták-e indokolatlanul a közérdekű adatokhoz való hozzáférést pusztán azon az alapon, hogy az igényelt adatokat az igénylő által meg nem ismerhető adatokkal együtt kezelik, miközben az elkülönítésüknek nem lett volna akadálya. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjogot, ha a hozzáférést azzal a formális hivatkozással tagadják meg, hogy az igényelt közérdekű adatok döntés megalapozását szolgálják, és mellőzik annak tényleges tartalmi vizsgálatát, hogy azok milyen döntés meghozatalát, milyen eljárás lefolytatását szolgálják, és valójában érdemi kapcsolatban állnak-e a közérdekű adatot kezelő szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntéssel.

Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az alkotmányjogi panasszal támadott ítéletek meghozatala során a bíróságok ezeknek az alkotmányos követelményeknek nem tettek maradéktalanul eleget, ezért az ítéleteket megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság a határozatával a ténykérdéseket és az ügy végső kimenetelét érintően ugyanakkor nem foglalt állást. A határozatnak a konkrét ügyre vonatkozó konzekvenciáit az eljáró bíróságnak kell levonnia.

A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.

A határozat teljes szövege ezen a linken olvasható.

Budapest, 2013. július 17.