Közlemény a levélben történő szavazásra vonatkozó szabályok alkotmányossági vizsgálatáról

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 266. § (2) bekezdésének „magyarországi lakcímmel nem rendelkező” szövegrésze kizárja a levélben történő szavazás lehetőségét a magyarországi lakcímmel rendelkező, a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárok számára. A rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését alkotmányjogi panaszában egy érintett természetes személy kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál. Az indítványozó szerint a szabályozás a választójog, ennek részeként a szavazáshoz való jog sérelmét okozza, továbbá hátrányos megkülönböztetést jelent..

Az Alkotmánybíróság döntése szerint az alkotmányjogi panasz nem volt megalapozott. A testület megállapította, hogy a levélszavazás csupán a szavazás egyik lehetséges, de nem kizárólagos módja. Az indítványozó választópolgárt a támadott szabályozás nem korlátozta a szavazáshoz való jogában: mindkét (listás és egyéni választókerületi) szavazatát leadhatta, a választójog alkotmányos védelmi körét a kifogásolt szabályozás nem érintette. Az indítványozó által hivatkozott alapjogsérelem és a támadott rendelkezés között nem áll fenn tartalmi kapcsolat, így a támadott szövegrész megsemmisítése sem vezetett volna az indítványozó által szükségtelennek ítélt alapjogi korlátozás megszüntetéséhez.

Az érintett szabályozás a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgároknak többletterhet okozhat azokkal szemben, akik Magyarországon nem rendelkeznek állandó lakóhellyel. A megkülönböztetésnek azonban az Alkotmánybíróság álláspontja szerint van objektív, az Alaptörvényben rögzített szemponton nyugvó, tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indoka, ezért nem alaptörvény-ellenes. A Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok kapcsolata az állammal közvetlenebb és erősebb, mint az ilyen állandó lakóhellyel nem rendelkező választópolgároké. A Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgároktól elvárható, hogy szavazataikat (akár a külképviseleteken) személyesen adják le, figyelembe véve azt is, hogy szavazati joguk teljes: mind a pártlistára, mind pedig az egyéni választókerületi jelöltekre szavazhatnak, szemben azokkal, akik levélben szavazhatnak ugyan, de csak a pártlistákra adhatják le a voksukat. Az Alkotmánybíróság az indokolásában utalt arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága a Vámos és társai kontra Magyarország ügyben nem találta elfogadhatónak azt a kérelmet, amely az Emberi Jogok Európai Egyezménye sérelmét lényegében a jelen ügyhöz hasonló indokok alapján állította.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint mindezek alapján az Alaptörvényből nem vezethető le az államot terhelő alkotmányos kötelezettség arra nézve, hogy a jogalkotónak biztosítania kell a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezők számára is a levélszavazás lehetőségét. Ennek esetleges megteremtése ugyanakkor a törvényalkotó saját döntési körébe tartozik.

A határozathoz Czine Ágnes, Lévay Miklós, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter alkotmánybírók különvéleményt, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Salamon László, Sulyok Tamás, Szívós Mária, és Varga Zs. András alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak.

Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege elérhető ezen a linken.

Budapest, 2016. április 19.