Közlemény a forintosítási törvény alkotmányosságával összefüggésben
2015. december 2.
Az Alkotmánybíróság 2015. december 1-jén hozott határozatában elutasította a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésekből eredő követelések forintosítását elrendelő törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló kérelmeket.
Az Alkotmánybírósághoz több száz alkotmányjogi panasz érkezett a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésekből eredő követelések forintosítását elrendelő törvény szabályaival összefüggésben. A magánszemély adósok által benyújtott kérelmek vizsgálata során az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a kötelező szerződésmódosítás elsődleges célja az adósoknak az esetleges további árfolyamváltozásból eredő terhektől történő megóvása volt. A beavatkozásra továbbá azért is szükség volt, mert a deviza vagy deviza alapú kölcsön-szerződések magas hányada a szerződési állományon belül a hitelezők számára is – és ennélfogva a pénzügyi rendszer egészének stabilitására is – kockázatot jelentett.
Az Alkotmánybíróság határozata szerint a jogalkotó általános társadalmi érdekből, a szerződéskötések után beállt, lényeges érdeksérelmet okozó körülményváltozások miatt rendelte el a jövőre nézve a tartozások forintra történő átváltását. A szerződési szabadságba történő beavatkozásra tehát alkotmányos módon került sor.
Hangsúlyozta azonban az Alkotmánybíróság azt is, hogy a forintosítás kötelezővé tételével a jogalkotó nem határozott konkrét szerződések vagy szerződési kikötések érvényességéről, tehát nem döntött el egyedi jogvitákat, folyamatban lévő bírósági eljárásokat.
A határozathoz Lévay Miklós, Pokol Béla és Salamon László alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak.
Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege ezen a linken olvasható.
Budapest, 2015. december 2.