EN

Az Alkotmánybíróság ma meghozott és nyilvánosan kihirdetett határozatában döntött azokról a bírói kezdeményezésekről, amelyek a földbizottságokra vonatkozó egyes törvényi rendelkezéseket kifogásolták. A testület a földbizottságok állásfoglalásának felülbírálhatóságával kapcsolatban több korlátozó szabályt megsemmisített, a földbizottságok eljárásával kapcsolatban pedig alkotmányos követelményeket fogalmazott meg.

A földforgalmi törvény szerint a földbizottságok működésének célja, hogy a helyi termőföld forgalmát befolyásolják a birtokviszonyok átláthatósága és versenyképessége, a spekulatív földszerzés megelőzése, valamint a helyi gazdálkodó közösség érdekérvényesítése céljából. A törvény a föld adásvételéről szóló szerződés hatósági jóváhagyását a helyben lakó földművesek érdekeit képviselő földbizottság állásfoglalásától teszi függővé. Az ezzel kapcsolatos ügyekben több bíróság felfüggesztette az előtte folyó bírósági eljárást és az Alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontjuk szerint a törvénynek a földbizottságok eljárásával kapcsolatos egyes rendelkezései alaptörvény-ellenesek.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a földbizottságok számára biztosított jogosultság a termőföldre vonatkozó adásvételi szerződés megakadályozására nem ellentétes a tulajdonhoz való joggal, mert az Alaptörvény lehetővé teszi, hogy a termőföld védelme érdekében sarkalatos törvény a termőföld tulajdonjoga megszerzésének, valamint hasznosításának korlátait és feltételeit meghatározza. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor alkotmányos követelményként előírta, hogy a földbizottság az állásfoglalását köteles indokolni oly módon, hogy az állásfoglalás a hatósági eljárásban és a bírósági felülvizsgálat során érdemben felülbírálható legyen.

Erre tekintettel az állásfoglalás felülbírálhatóságával kapcsolatban az Alkotmánybíróság a törvény több korlátozó szabályát is megsemmisítette. A testület alaptörvény-ellenesnek találta, hogy a szerződés jóváhagyásáról döntő hatóságnak a földbizottság „hallgatása” esetén, vagyis állásfoglalása hiányában is kötelező megtagadnia a szerződés jóváhagyását. Az sem áll összhangban az Alaptörvénnyel, hogy a földbizottság állásfoglalása ellen benyújtható kifogást a helyi képviselő-testület úgy bírálhatta el, hogy a döntése ellen nem volt helye további jogorvoslatnak. Ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a képviselőtestület határozata közbenső érdemi döntésnek minősül, vele szemben a bírósági felülvizsgálat biztosítása az Alaptörvényből eredő követelmény. Az Alkotmánybíróság végül alaptörvény-ellenesnek találta azt is, hogy a földbizottság állásfoglalása elleni kifogás benyújtásának rövid határidejét az állásfoglalás önkormányzati hirdetőtáblán való kifüggesztésétől kell számítani, és erről az érintettek nem kaptak külön értesítést. A testület alkotmányos követelményként előírta, hogy a jegyző a név szerint ismert, közvetlenül érdekelt személyeket köteles értesíteni az állásfoglalás kifüggesztéséről.

Az Alkotmánybíróság határozatából jogalkotási kötelezettség nem keletkezik. Az alaptörvény-ellenes szabályok nemcsak a bírói kezdeményezésekkel érintett, hanem a bármely bíróság előtt folyamatban lévő, ugyanilyen tárgyú ügyekben sem alkalmazhatók.

A határozathoz dr. Juhász Imre és dr. Salamon László alkotmánybírók párhuzamos indokolást, dr. Czine Ágnes, dr. Kiss László és dr. Lévay Miklós alkotmánybírók különvéleményt fűztek.

Az ügy adatlapja, az indítvány és a határozat ezen a linken olvashatók.

Budapest, 2015. június 1.

(Fotó: Szigetváry Zsolt)