EN

Az Alkotmánybíróság tegnap meghozott határozatában megállapította, hogy a legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazandó szigorúbb halmazati büntetéskiszabási rendelkezés alaptörvény-ellenes. A testület a Büntető Törvénykönyv alaptörvény-ellenes rendelkezését hatálybalépésére (2013. július 1-jére) visszaható hatállyal megsemmisítette.

Az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla és a Fővárosi Törvényszék fordult az Alkotmánybírósághoz. A bírói indítványokban kifogásolt szigorúbb halmazati szabályok értelmében, ha valaki legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el, és azokat egy eljárásban bírálják el, akkor a legsúlyosabb cselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik. Amennyiben ez meghaladná a húsz évet, vagy egyébként a halmazatban lévő cselekmények közül valamelyik életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, akkor életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. A bírói indítványok mind a régi, mind az új Büntető Törvénykönyv vonatkozó rendelkezését kifogásolták.

Az Alkotmánybíróság a jogbiztonsággal összefüggésben vizsgálta a szigorúbb halmazati büntetéskiszabási rendelkezés alkotmányosságát. A szigorúbb halmazati büntetéskiszabás alapfeltétele, hogy a bűncselekmények elbírálása egy eljárásban történjék. Az egy eljárásban történő elbírálás ugyanakkor a bíróságok célszerűségi szempontú döntésén múlik, amely nem kötelező jellegű. A különböző eljárásjogi helyzet – tehát hogy a cselekmények elbírálása egy eljárásban vagy külön-külön eljárásban történik-e – azonban teljesen eltérő büntetéskiszabást eredményez. Az Alkotmánybíróság megállapította: sérti a jogbiztonságból fakadó kiszámíthatóság és előreláthatóság követelményét, hogy a kifogásolt rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy a legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt elkövető terheltek esetében azonosak legyenek a büntetéskiszabás körülményei.

Az Alkotmánybíróság a vizsgált rendelkezésnek azt a fordulatát is alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, amely bizonyos esetekben kötelezővé teszi az életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását. Ellentétes ugyanis a jogállami büntetési rendszer alkotmányossági kritériumaival, hogy a szabály nem teszi lehetővé a bíróságok számára, hogy minden bűncselekményt a tényleges súlyuk szerint értékeljenek.

Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes rendelkezést hatálybalépésére (2013. július 1-jére) visszaható hatállyal megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság az alkotmánybírósági törvény alapján elrendelte az alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezések alkalmazása alapján jogerősen lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát. A felülvizsgálat kizárólag a büntetéskiszabást érinti, amelynek következtében a bíróságoknak az alaptörvény-ellenesnek nyilvánított szigorúbb halmazati büntetéskiszabási rendelkezések helyett az általános és a különös rész megfelelő szabályainak alkalmazásával kell újra rendelkezniük a büntetőjogi jogkövetkezményekről. Az Alkotmánybíróság határozata alapján tehát egyetlen büntetés sem szakad meg automatikusan, illetve egyetlen büntető ügyet sem kell újratárgyalni.

Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza továbbá, hogy ennek az ügynek nem az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó, ún. „három csapás” szabály, hanem csak a halmazati büntetés súlyosításával összefüggő jogszabályi rendelkezések alkotmányosságának vizsgálata volt a tárgya. Ezek a halmazati szabályok olyan elkövetőkre is vonatkozhattak, akik első alkalommal követtek el egyszerre, vagy rövid időn belül legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt, de korábban még soha nem voltak büntetve. (Az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó, ún. „három csapás” feltétele, hogy az elkövetőt korábban már legalább két alkalommal elítélték.)

A határozathoz dr. Dienes-Oehm Egon és dr. Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményt csatolt.

A határozat teljes szövege itt olvasható.

Budapest, 2014. július 8.