Kommüniké a véleménynyilvánítással kapcsolatos alkotmányértelmezésre irányuló indítvány vizsgálatáról

2009. június 8.

Az Alkotmánybíróság (Ab) 2009. június 8-i ülésén elfogadott végzésében döntött Lomnici Zoltánnak, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének az Alkotmány értelmezésére irányuló indítványáról. Az indítvány egyrészt a gyűlöletbeszéd, másrészt a bírákkal szembeni véleménynyilvánítás alkotmányos korlátainak kérdésében kérte az Alkotmánybíróság absztrakt alkotmányértelmezését, utalva a joggyakorlat bizonytalanságaira.

Az Ab úgy döntött, hogy – korábbi gyakorlatával egyezően – az indítvány elbírálására elvont alkotmányértelmezési eljárásban nincs hatásköre, mert az alapjogokat az Alkotmány szerint csak törvény korlátozhatja, így a szólásszabadság korlátairól csak a korlátozó törvény ismeretében lehet állást foglalni. Enélkül az Ab a törvényhozó helyett hozna jogpolitikai vagy jogalkotói döntéseket. Ugyanígy a bírói gyakorlat egységesítése sem az Ab hatásköre. Ezért az indítványt az absztrakt alkotmányértelmezési eljárás előfeltételeinek hiányában visszautasította.

Az Ab ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az indítvány lényeges alkotmányjogi kérdéseket vet fel. Ezért röviden áttekintette a szabad véleménynyilvánításhoz való jog tartalmáról, korlátozhatóságáról szóló, mintegy két évtizedes gyakorlatának meghatározó döntéseit. Végül utalt a 96/2008. (VII. 3.) AB határozatára (ABK 2008. június, 916, 925.), amely az indítványban felvetett egyes kérdésekben, különösen a közösségek méltóságával kapcsolatosan – egy törvény kapcsán – már állást foglalt.

A döntéshez Kovács Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt.