Kommüniké a parkolással kapcsolatos rendelet alkotmányellenességéről

2009. november 17.

Az Alkotmánybíróság (Ab) november 17-én hozott határozatában hangsúlyozta, hogy az Alkotmány alapján a törvényalkotó nagyfokú szabadságot élvez abban a tekintetben, hogy a parkolással kapcsolatosan keletkező jogviszonyokat a polgári jog, avagy a közigazgatási jog keretei között szabályozza. Utalt azonban arra, hogy bármely választás esetén a törvényalkotónak kell megteremtenie azokat a kereteket, amelyek között a fővárosi közgyűlés helyi jogalkotóként rendeletet alkothat. Az Ab a vizsgált törvényi felhatalmazó rendelkezéseket a jogállamiság elvével ellentétesnek ítélte, ezért megsemmisítette azokat.

Az Alkotmánybírósághoz több indítvány érkezett az elmúlt években, amelyekben az indítványozók, magánszemélyek, bírák, panaszosok, a parkolással kapcsolatos törvényi és fővárosi közgyűlési rendelet alkotmányellenességét állították. Az Ab az indítványok jelentős részét egyesítette és egy eljárásban bírálta el megalapozottságukat. A vizsgált törvényi szabályok díj és pótdíj megállapítására jogosították a fővárosi közgyűlést, amely rendeletében részletesen szabályozta a parkolással kapcsolatos kérdéseket. A fővárosi közgyűlés 1993-ban alkotta meg első rendeletét ebben a tárgykörben, amelyet azután többször módosított, a fontosabb változások 2005-ben és 2009 júliusában léptek hatályba.

A testület a határozat indokolásában kifejtette, hogy a jelenlegi törvényi felhatalmazás keretek nélküli, önkényes jogalkotási lehetőséget biztosít a fővárosi közgyűlés számára a parkolással kapcsolatos minden kérdésben. A vizsgált szabályozás ugyanis szerződéses viszonynak tekinti a jármű közúti várakozását, ugyanakkor a díjszabásban és a pótdíjazásban gazdaságilag érdekelt fővárosi közgyűlés minden korlátozás nélkül állapíthatja meg a parkolás ellenértékének és a jogszerűtlen parkolás szankciójának mértékét. Sem a törvényi szabályozás, sem pedig a fővárosi közgyűlés rendelete nincs tekintettel a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyenértékűségének polgári jogi elvére, a fogyasztók kiszolgáltatottságára, illetve a szolgáltatást nyújtó társaságok monopol helyzetére.

A törvények jelenleg nem tartalmaznak kereteket arra nézve sem, hogy a parkolással kapcsolatos szerződéses viszonyrendszer kik között jön létre, és milyen feltételekkel. Ennek következtében rendezetlen, hogy a fővárosi közgyűlés és a kerületi önkormányzatok – amelyek e közszolgáltatás biztosításának kötelezettjei – kivel, és milyen feltételekkel szervezheti meg a parkoló helyek üzemeltetését, illetve az is, hogy a szolgáltatást ténylegesen nyújtó társaságokat milyen kötelezettség terheli a fogyasztókkal szemben. Az Alkotmány alapján ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy a közszolgáltatás kötelezettjei, azaz az önkormányzatok a közigazgatási jog keretei között biztosítsák azt, hogy a szűkösen rendelkezésre álló közutakat mindenki igénybe tudja venni, mindenki képes legyen eljutni akár járművel is a közintézményekhez és egyéb közérdekű szolgáltatókhoz. A jelenleg hatályos törvényi szabályok azonban nem alkalmasak a parkolás által felvetett kérdések és a jogszerűtlen parkolás következményeinek hatósági kezelésére.

Az Ab a jövőre nézve megsemmisítette a törvényi felhatalmazó rendelkezéseket, amelyeknek következtében a fővárosi közgyűlés parkolási rendelete felhatalmazás nélküli, alkotmányellenes szabályozássá vált. A törvényi és a helyi jogalkotónak 2010. június 30-ig van lehetősége az új, immár alkotmányos szabályozás kialakítására. A határidő eredménytelen eltelte a parkolást díjmentessé teszi a fővárosban.
A határozathoz Bragyova András különvéleményt csatolt.