EN

Az Alkotmánybíróság 15 indítványozó (köztük bírák, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosa) beadványa alapján vizsgálta a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2008. január 1-én hatályba lépett, az üzemben tartók „objektív felelősségét” szabályozó törvényi rendelkezések alkotmányosságát.

Az indítványozók azt állították, hogy az üzemben tartók felróhatóságtól és vétkességtől függetlenített felelőssége ellentétes a jogállamiság követelményével, sérti a tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos követelményét és az ártatlanság vélelmét, továbbá a kétszeres büntetés tilalmát, valamint a szabálysértési bírsághoz képest hátrányos megkülönböztetést is megvalósít.

Az Alkotmánybíróság 2009. május 26-i teljes ülésén meghozott határozatában az új jogintézményt — a közlekedési szabályszegések tömegessé válására és társadalmi veszélyeire tekintettel — alkotmányosnak ítélte. A kiemelt jogsértésekért az üzemben tartó felelőssé tételét különösen mások életének a védelme, és a közúti közlekedés rendjének mint össztársadalmi érdeknek a megóvása alkotmányosan indokolja. A jogalkotó feladata és kötelezettsége is a tömeges jogsértéssel mint új, negatív jelenséggel szembeni hatékony fellépés. A határozat hangsúlyozza, hogy a közlekedési jogszabályok — mint a közlekedési morál minimuma — tényleges betartatásához nélkülözhetetlenek a jogérvényesítő szankciók, azok előre kilátásba helyezése, majd a jogsértést követő tényleges — kikerülhetetlen — kiszabása. Megerősítette az Alkotmánybíróság azt a korábbi álláspontját is, miszerint a szabályok megszegése miatt kiszabott és beszedett bírság a jogbiztonságot nem sérti, sőt jogkövetésre ösztönözve inkább erősíti.

Ugyanakkor az Alkotmánybíróság az üzemben tartó mögöttes helytállási kötelezettségét megállapító törvényi rendelkezést (az általa megnevezett használóra kiszabott, de attól be nem hajtható bírság megfizetéséért fennálló felelősségét) alkotmányellenesnek ítélte. Ebben az esetben ugyanis a magát kimentő üzemben tartó felelősség nélkül köteles helytállni, ami a jogbiztonság követelményével ellentétes, így az Alkotmánybíróság e rendelkezést a határozat kihirdetése napjával megsemmisítette.

Úgyszintén megsemmisítette az Alkotmánybíróság az eljárás menetét szabályozó rendelkezést, tekintettel arra, hogy az jelenleg nem felel meg a közigazgatási hatósági eljárás garanciális szabályainak. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az újraszabályozás során a törvényhozónak kell eldöntenie, hogy a bírságolási eljárást a közigazgatási eljárás általános követelményeinek felelteti-e meg, vagy azok hatálya alól kivett, az új jogintézmény jellegéhez igazodó speciális, de az Alkotmány garanciális rendelkezéseinek megfelelő szabályokat alkot.

Végül a felelősség alóli mentesülés túlzott szigora, továbbá a szabálysértési és a közigazgatási eljárás egymáshoz való viszonyának rendezetlensége miatt — hivatalból — jogalkotói mulasztást állapított meg, egyúttal felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének 2009. december 31-éig tegyen eleget.