EN

Az Alkotmánybírósághoz Ádám Antal egyetemi tanár, Salamon László országgyűlési képviselő, Szabó Máté országgyűlési biztos és Szigeti Péter egyetemi tanár fordult a Jat. számos rendelkezésének utólagos alkotmányossági vizsgálatát kérve.

Az Ab-nak először a Jat. hatályos szövegét kellett megállapítania. E kérdést illetően arra a következtetésre jutott, hogy a Jat. Magyar Közlönyben 2007-ben megjelentetett szövege, amelyet az indítványozók beadványaikban alapul vettek, nem mindenben tekinthető a Jat. hatályos – és így az alkotmánybírósági vizsgálat tárgyát képező – szövegének. Kiindulópontként – mint a hivatalos lapban megjelent szöveget – mégis ezt fogadta el, és megállapításait ennek alapján fogalmazta meg, számos ponton azonban eltért a hivatalosnak minősített szövegtől.

Az Ab a Jat. keletkezési körülményeinek vizsgálatát követően az indítványi kérelmeknek megfelelően rendelkezésről rendelkezésre haladva bírálta el a Jat. támadott rendelkezéseit. Az Ab határozatában – hangsúlyozva és elismerve a Jat. megalkotásának jog- és politikatörténeti jelentőségét – megállapította, hogy a törvényalkotó a Jat. szövegét nem hozta összhangba az Alkotmány jogforrási rendszerével, és részben a mai alkotmányos berendezkedéssel. Ennek következtében a Jat. mai alakjában nem az a törvény, aminek az Alkotmány 7. § (2) bekezdése szerinti, a „jogalkotás rendjéről” szóló törvénynek az Alkotmány szerint lennie kellene. Az Ab szerint a Jat. bizonyos rendelkezései nem alkotmányellenesek, azonban az alkotmányellenes részek megsemmisítése után a Jat. Alkotmányba nem ütköző rendelkezései már nem alkotnának értelmezhető és alkalmazható jogszabályt, így a Jat. teljes, de nem azonnali hatályú megsemmisítését a jogbiztonság alkotmányos elve követelte meg, elegendő időt hagyva ezzel a jogalkotónak új szabályozás megalkotására.

A határozathoz Trócsányi László alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt.

A határozat megtalálható az Alkotmánybíróság honlapján